Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Szirák

gel Lajos magántanulói voltak, tőle sajátították el az elemi ismereteket. A következő évtizedekben a lakosságszám így alakult: 1869-ben 164,1880-ban 175,1900-ban 124, 1910-ben 119,1920-ban 70,1930-ban 36 zsidó élt Szirákon. 1941-ben a településen 42 (3,0%) izraelita és 1 (0,1 %) keresztény vallású zsidó élt. A nagyközségnek ekkor összességében 1381 lakosa volt. Bernfeld Géza az „Özv. Gottlieb Miksáné vendéglő és szálloda" üzletvezetője volt. Budapesten, 1892-ben született. 16 éven keresztül kereskedelmi utazóként kereste kenyerét, az I. világháborúban bronz vitézségi érem és Károly Csapatkereszt kitüntetéssel vett részt, és kétszer megsebesült. 1931ben átvette apósa, néhai Gottlieb Miksa vendéglőjét, és azt - miként Ladányi Miksa monográfiája megjegyzi: „modern niveaun vezeti". Nejét Gottlieb Margitnak hívták. 1941-ben hunyt el, néhány hónapos különbséggel Schön Gedeon és felesége, Wiener Jozefin, akiknek szatócsüzletük volt a községben. Az 1940-es évek elején Blumenthál Zoltán és felesége, Krausz Eleonóra, valamint szolgálójuk, a hetvenesztendős Frick Borbála Szirákon lakásáról van adatunk. 1942-ben a budapesti Krausz Ignác 2 holdat meghaladó és a helyben élő Krausz Lajos 753 négyszögölnyi szőlőtulajdonát említik a források. A hitélet első írásos dokumentuma, a Chevra Kadisa alapszabálya, mely 1884. március 13-án kelt. Az egyesület fő feladata volt „az elhunytakat eltemetni, azok lelki üdvösségéért imádkozni, az elhunytaknak lelki üdvösségére szolgáló és az egyletnek netán átadott hagyományokat és alapítványokat kezelni." Az aláírók a következő személyek voltak: Buchwalder Jónás elnök, Kiszner Mór és Krausz József gondnokok, Simon Adolf pénztárnok, Franki Mihály jegyző, Osztreicher Márk, Márkusz Adolf és Berger Márton képviselők, valamint Schön József és László, Szepeti Adolf, Lőwy Dávid, Wiener Nátán, Kiszner József, Baumgarten Antal, Ehrlich Jónás, végül Kohn Dávid. A Nógrád Megyei Levéltár őrzi a hitközség 1909ben kelt alapszabályát is, melyet Mehr Miksa akkori rabbi, Wiener Nátán elnök, valamint Schön Gedeon és dr. Róth Márton láttak el kézjegyükkel. A benne foglaltak szerint az anyahitközség „az 1868. évi egyetemes izr. kongresszus alapján" állt. Szirák, Kisbágyon, Palotás, Egyhazasdengeleg, Héhalom, Vanyarc, Bér, Terény és Buják izraelitái tartoztak a kötelékébe. Meglepő módon 1944-ben, a Központi Zsidó Tanácsnak megküldött jelentésükben a hitközség elöljárói ortodox irányzatúként tüntették fel a közösséget. Ekkor 225 taggal és 52 adófizetővel számoltak. Az elnöki tisztet Brack Dezső földbérlő látta el, aki Egyházasdengelegen élt, és Osztroluczky Gézáné közel 800 holdas birtokát bérelte. Az anyakönyvvezető rabbi Knöpfler Sándor volt. Róla tudjuk, hogy Tinnyén élt, amikor 1932-ben elvette a berceli rabbi, Jungreisz Jakab lányát, Reginát. Ezt követően költöztek Szirákra. A hitközség két alkalmazottat fizetett. A sakter Ungár Mór volt. Az elhagyott javak kormánybiztosának egyik, 1950-ben kelt kimutatása szerint a következő elhagyott javak voltak a községben: König Somának és feleségének egy háza a Teleki u. 46. számon; Krausz Ignác, Tivadar, Margit, Aranka, Szerén és Eleonóra nevén állt a 20. számú ház egésze és egy másiknak a fele, valamint 16 magyar hold, továbbá Apcon két hold szántó, végül Budapesten egy lakóház; Wiener Ferencék után egy lakóház és 30 kh föld maradt. Azt megelőzően Bernfeld Jakab és Knöpfler Sándor, valamint felesége elhagyott sziráki javainak gondnokául jelölték ki a helybeli König Melániát. 1948-ban a lágerben elpusztított Bártfai (Blumenthál) Béla javainak (egy ház, garázs, beltelek) örökléséről tájékoztatnak bennünket a fennmaradt dokumentumok. Az ismertté vált áldozatok közül Krausz Lipót édesanyja jogán - szikvízgyárat üzemeltetett. Anyja, a már özvegy Krausz Jakabné (szül. Goldglanc Teréz) 1942-ben még életben volt. További sorsát nem ismerjük. Annyit tudunk, hogy 1942 őszén megbetegedett, ekkor az üzem vezetését Rózsi lánya, illetve Tibor nevű fia vette át. Tibor 1942-ben munkaszolgálatra vonult be. Krauszné 1867. március l-jén, az Ugocsa vármegyei Egresen született, apja Goldglanc Ignác, anyja Salamon Rozália voltak. Szikvízgyára mellett kisebb, 15 holdas birtokot is művelt. Tizenkét gyermeket szült. Közülük a már említett Rózsi 1892-ben, szintén Egresen látta meg a napvilágot. Még 50 évesen is hajadon volt. Weiner Sándor kereskedéssel foglalkozott. Braun Ferenc, aki a munkaszolgálatban pusztult el, a háborús években bizonyára már nem lakott itt. 728