Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Leszenye - Losonc
ben végre eredményes megoldás született, a teljesen osztott osztályokkal működő hitközségi iskola új, saját épületbe költözhetett. Ebben öt, tágas tanterem szolgálta a nevelést, udvarral és „tornatérrel". „Az iskola egyike a legjobban fölszerelteknek, el van látva tanszerekkel, könyvtárral eléggé bőven" - jegyzi meg az intézmény ismertetésekor Pacséri Károly monográfiája. Külön kiemelik, hogy a hitközség „a tanítókat is illendően díjazza", és az izraelita nőegylet a szegény tanulókat ruházattal látja el. Főként a városi zsidóság gyermekei tanultak itt, de sokan a vidékiek közül is ide járatták gyermeküket, mivel „a tanítás magyarul folyván, könnyen elsajátíthatják ezt a nyelvet" (otthon tehát inkább a jiddis vagy a német járhatta). A19. és 20. század fordulóján az intézménybe átlagosan 200 tanuló járt. Vallásra nézve mind izraelita volt, a nemzetiséget tekintve 10-11-en vallották magukat németnek, húszan szlováknak, míg a többiek mindannyian magyar anyanyelvűnek. Az államfordulat után, járási hatáskörrel, elemi zsidó népiskolaként működött. Az azt követően is magyar tanítási nyelvű intézmény a zsinagógával szembeni épületben volt elhelyezve. 1922/23-ban 4 osztályban 159,1927/28-ban 159 tanulója volt. Az iskolában eredetileg 3, később 5 osztályban öt tanító tanított, de - a növendékek számának csökkenésével - 1934-re ez ismét három tanítóra csökkent. 1934/ 35-ben három osztályába 55 fiú és 49 leány diák iratkozott be. Valamennyien magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 1941-ben már csak 83 (42 fiú, 41 leány) tanuló járt a falai közé. Az államfordulat utáni első igazgatója Domber Pál, akit Klein Jakab, majd Brakl Ignác váltott fel. Tanítója 1938-ig Roth Magda volt. Az iskolát 1944 áprilisában, a zsidóellenes intézkedések keretében szüntették meg. Önálló zsidó középiskola sem Losoncon, sem a régióban nem volt. A diákok a tanonciskolák mellett a Tanítóképzőt és az Állami Gimnáziumot látogatták. Rituális fürdője már 1885-ben volt a hitközségnek. 1890-ben külön házat vettek a rabbi számára. A ma is látható neológ zsinagóga építését 1924ben, dr. Vajda Béla főrabbi működésének 25 éves jubileuma alkalmából, dr. Oppenheimer Ferencnek, a hitközség elnökének javaslatára határozták el. A tervek előkészítésére a közismert építészt, Baumhorn Lipótot (1860-1932) kérték fel, aki 22 zsinagógát tervezett (pl. Cegléden, Gyöngyösön, Újvidéken, Liptószentmiklóson, Budapesten), közöttük a szegedit is, amely stílusában ihletője volt a losonci épületnek. Ez a templom már teljes mértékben reprezentálja a losonci közösség jelentőségét. Egyszerű, de harmonikus egységet alkotó belső tere 1100 személy befogadását tette lehetővé. Központi, négy oszlopon álló hatalmas kupolája 35,4 m magasságban van, melyet a főhomlokzati oldalán két nagyobb, túloldali sarkain pedig 10 kisebb kupola vesz körül. Az épület, bár romos állapotban, de még ma is áll. A hitközség elnökei - az 1930-as évek közepéig bezárólag - időrendi sorrendben a következők voltak: Schenk Mór, Braun Ábrahám, Schmiedl Albert, Hirschl Albert, Schneller Farkas, Heksch József, Goldberger Dávid, Sommer Náthán, Sternlicht Vilmos, Schneller Károly, Keszler Lipót, dr. Oppenheimer Ferenc és Sacher Gusztáv. Az 1920as és '30-as években Herczog Ignác gyáros vette át a neológ közösség vezetését. Herczog 1864-ben született Szécsényben, s csak 1883-ban került Losoncra; 1923-ban választották elnökké. Több jótékonysági intézményt is vezetett. A losonci hitközség rabbijai közül Diamant Mór dr. 15 évig, Rosenthal Tóbiás 7 évig, Spira Salamon dr. 8 évig, Vajda Béla dr. 26 évig töltötte be a tisztséget. Az 1930-as években dr. Reschovszky Artúr volt a közösség lelki vezetője. A hitközségen belül több, önálló alapszabálylyal rendelkező egyesület működött. A jótékonysági osztály 1893-ban alakult meg, és a szegény, munkaképtelen, özvegy, rászoruló tagoknak nyújtott támogatást. Ennek nagysága 1895ben heti 696 forint, 1900-ban 1146 korona volt. A Szentegylet elődje, a Losonczi és Losoncz-Tugári Izraelita Betegápolási és Temetkezési Egylet alapszabályzatát 1880. július 30-án hagyták jóvá. A Chevra Kadisa 1891. december 6-án alakult, szabályzata 1892. január 26-án kapott miniszteri elismerést. Ekkori titkára Barta Lajos, elnöke Wohl Herman (1822-1899) volt. A későbbi vezetők sorából a legkiemelkedőbbek között volt Wohl Adolf (1850-1918) és Kohn Ignác (1875-1931). Utóbbi, áldozatkészségéről és jótékonyságáról, az egész megyében ismert volt. Á Losonc melletti Budaszálláson született 1875-ben, és 1931 márciusában halt meg Bádenben. A losonci zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. A város egyik 580
