Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Kóvár - Kozárd - Kutasó
Kővár (Koláre, SZK) A település 1920 előtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. A községből 1941-ben internálták Kertész Pált (szül. Dány, 1908), akit csak a következő év áprilisában engedtek visszatérni lakóhelyére. 1941-ben 7 izraelita élt a 672 fős településen. Ez vélhetően egy-két család helyben lakását jelenti. 1942-ben Schweitzer Ármin 198 kh-as birtoka jött szóba házhelyek kialakításához a körjegyző egyik jelentésében. Ugyancsak ő birtokolt ekkor 400 négyszögöl szőlőt is. Az áldozatok személyét nem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 454. 49. 4940/1944. 76.; NML IV. 454. 20.2079/1942. 76.; 1941. népsz.; NML IV. 454.22.10713/ 1942. 3. Kozárd A községben 1848-ban két zsidó családot írtak öszsze. Braun Mátyás 57 éves volt, Pásztón látta meg a napvilágot. Fél éve érkezett a településre, ahol bérlőként kereste kenyerét. Feleségével élt, gyermekük nem volt. Zajtner Jakab „iczés" volt. Csecsén, 1897-ben született, két éve települt a faluba. Nejét Perlusz Eszter Annának hívták, Szügyből származott. Egyetlen kislányuk a 10. életévében járt. Mivel Braun Mátyás feleségét Zajtner Teréznek hívták, valószínű, hogy a két család közeli rokonságban állt. Kozárdnak 1870-ben 475 lakosa volt. Közülük nyolcan tartoztak az izraelita felekezethez. 1880ban 15,1890-ben és 1900-ban 7-7,1910-ben 12, 1920-ban 15 fő élt itt. Az 1930-as összeírok azonban már egyetlen izraelitát sem találtak a községben. 1935-ben a pásztói Wohl Sándor bérelte az Osztroluczky-féle birtok több mint felét, 257 holdat. Az ecsegi jegyző 1947-ben Lőwy Jenő telektulajdonáról tett említést. 1941-ben öt izraelita és két keresztény tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Közülük ketten már megkeresztelkedtek. Csupán egyetlen áldozatot sikerült azonosítanunk. Az ő esetében is csak a születés helyét ismerjük, arra, hogy a háborús évek alatt Kozárdon lakott-e, nincs adatunk. A kis település zsidó lakóinak emlékét ma ár csak a levéltári iratokban lelhetjük fel. KOZÁRDI ÁLDOZAT Grosz Jolán • an: - • ap: - • szh: Kozárd • ék: 27 év • hé:- • hh: dep. • af: YVA • ill.biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. ÖL 988.; 1870. népsz.; Vallási adatok 26.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947. Kutasa A kis településen 1848-ban két izraelita családot találtak az összeírok. Megyeri Éliás kocsmáros 1793-ban született, Szécsény mezővárosban. Felesége, Bakalár Rozália Dolányban (ma: Benczúrfalva) látta meg a napvilágot. Három gyermekük volt. Márkus Mózes Romhányban született, 64. évében járt. Kereskedőként tartotta el 8 fős családját. Gyermekei mindannyian béri születésűek voltak. Hátuk közül a legidősebb, László, 20 évesen már mint bőrkereskedő önállósította magát. 1878-ban 2 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Schlesinger Éliás és Mátyás a pásztói izraelita elemi iskolába jártak. A kicsiny, 228 lelkes településen 1870-ben 6 izraelita élt. Az ezt követő évtizedekben számuk 3-8 fő között változott. 1941-ben már mindössze egyetlen személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A cserhátszentiváni jegyző 1945. július 10-én kelt összefoglalója szerint a községben özv. Schlézinger Márkné (szül. Deutsch Sarolta) birtokolt valamivel több, mint 11 kh-as területet, melyet a háborús években már örökösei adtak bérbe. A birtok 1944-ben - más, hasonló tulajdonokkal együtt - a Vitézi Szék tulajdonába került. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 28.; NML V. 607.1. 200/1945. 574
