Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Kisterenye

renyén munkálkodott. A világháborúban a szerb és olasz fronton küzdött. Feleségét, Fehér Klárát az áldozatok között találjuk. Öt gyermeke volt, közülük Ágnes nevét olvashatjuk az áldozatok listáján. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Hofmann Mátyás nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. 1941-ben - az országos népszámlálás adatai szerint - 102 (2,2%) izraelita és 2 keresztény vallású személy esett a zsidótörvények hatálya alá. Kisterenye ortodox irányzatú fiókhitközségének kötelékébe 1944 tavaszán 77 fő tartozott, az adófizetők száma pedig 27 fő volt. A közösség élén ekkor Grünfeld Lajos kereskedő állt, az anyakönyvvezető rabbi Mózes Dávid volt, aki hasonló posztot töltött be Csecsén is. Két alkalmazottat fizettek. Imaházuk volt és kétszobás lakást tartottak fenn a metszőnek. 1944-ben a vármegyei gettósítási terv értelmében Kisterenyére kellett tömöríteni a helyieken kívül a Salgótarjáni járás 316 zsidóját is. A gettót egy mezőgazdasági telepen rendezték be, május 5. és 10. között. Az itt összegyűjtött zsidókat a salgótarjániakkal együtt deportálták június 13-án Auschwitz-Birkenauba. Egy korabeli kimutatás a következő személyeket sorolja fel, mint akik bizonyosan az itteni gettó lakói voltak (a lista korántsem teljes, csupán azt rögzíti, hogy a kiürítés után mely személyektől vettek „őrizetbe" különböző nagyságú pénzösszegeket): Auspitz Herman, özv. Bárok Józsefné, özv. Bauer Mártonné, dr. Baumgarten Gyuláné, Berger Lászlóné, Bizduch Gusztávné, Blayer Ernőné, Blumenthál József, özv. Braun Antalné, Braun József, Brünner Mór, Deszberg Miklósné, Deutsch Sándor, Deutsch Sándorné, Englender Józsefné, Farkas Andorne, Farkas Ernőné, Farkas József, dr. Farkas Lajos, dr. Farkas Lajosné, Farkas Richárdné, Fekete Nándorné, özv. Fridmann Jenőné, Fried Ernőné, Frisch Zoltán, Gárdos Zsigmond, Gedő Mátyás, Gerő Béláné, Göldner Elemér, Grosz Malvin, Grósz Sándorné, Groszmann Aladárné, Groszmann Miklósné, Grünbaum Ernőné, Grünfeld Jenő, Grünfeld Lajosné, Grünfeld Sándor, Grünhut Pál, Herskovics Lajosné, Hoffmann Etel, Hoffmann Mátyás, Horváth Lajosné, Imber Mór, Józsa Ferenc, Kertész Aladárné, Kertész Zoltánné, Klein Dezsőné, Klein Ernőné, Klein Izsó Jenő, Klein Lajosné, Klein Lajosné, özv. Klein Miksáné, Kóhn Gyuláné, Kohn Jakab, özv. Kohn Lajosné, Kohn Lászlóné, Kovács Nándor, Kun Miklós, Láncz Józsefné, Lauter Pálné, Leopold Lipót, Lövi Jenőné, Lusztig Oszkárné, Nádas Mórné, özv. Neuman Árpádné, Paunc Ferencné, Protovin Ferencné, Reichlik Fáni és Sarolta, Reinitz Mór, özv. Rosenberg Lipótné, Rósenglück Lipót, Römer Árpád, Rubinstein Hermanne, Rubinstein Pálné, Schmidt Tiborné, özv. Schwartz Sándorné, özv. Seffer Károly né, Somogyi Gyuláné, Spitz Ernőné, Stern Lajosné, Ungar Árpádné, Weisz Miksáné, dr. Wiener Jakab. A község jegyzője által 1945 végén, a járási főjegyző utasítására készített kimutatás szerint az alábbi zsidók kerültek elszállításra a településről: Bárok Andor 2, Bleier Ernő 4, Gerő Béla 2, Grosz Sándor 3, Grünfeld Lajos 3, Grünbaun Herman 3, Horváth Lajos 3, Ingber Mór 10, Klein Ernő 4, Klein Lajos 3, Kovács Nándor 2, Láncz József 2, Lőwinger Ferenc 2, a Rosenberg testvérek 5, a Róth nővérek 3, Schmidt Tibor 1, Schwarcz Sándorné 2, Stern Lajos 2 családtaggal, valamint a vélhetően egyedül élő Grosz Malvin és özv. Ungár Miksáné. Mindez összesen közel 80 fő megsemmisítő táborba küldését jelenti (a számvetés tehát hiányos). A község monográfusa - levéltári források alapján - 21-23 főre teszi a deportálásból visszatérők számát. Listánkon az Ingber család mártírjainak a nevét a Yad Vashem adatbázisa alapján állítottuk össze. A családtagok szerepelnek - a többi kisterenyei zsidóval egyetemben - a salgótarjáni holocaust-emlékművön is. Mivel egy-egy személynek más-más volt a zsidó, illetőleg a (hivatalos) magyar neve, a kettőzések elkerülése végett - a YVA-ban található adatok alapján - az előbbi alakban adjuk meg az utóneveket. A jövőben anyakönyvi és egyéb levéltári kutatásokkal talán tisztázni lehet majd, hogy a zsidó néven felsoroltak közül melyek azonosak Ingber Adéllal, Évával, Ilonkával, Klárival, Mancival, Mártonnal, valamint Zoltánnal. Miként az is tisztázható lesz, hogy az 1941-es lélekszámhoz képest meglehetősen hosszú névsor (109 fő) abból adódik-e, hogy a környékbeli zsidóság egy része a kisterenyi izraelitákhoz költözött a háborús években, avagy több olyan család került azonosításra, akik valójában a járás más településein laktak. (A pontos meghatározást az nehezíti, hogy a jelenlegi megyeszékhelyen található em569