Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Cserhátszentiván

dás volt. Bizonyára többször nősült, mivel becskei származású felesége, Mojzes Terézia, csak 8 éve la­kott Cserhátszentivánon. 15 esztendővel azelőtt ke­rült vissza Verpelétről 23 esztendős unokája, Kohn Erzsébet. Haupt Mátyás Bonyhádon született, 1808-ban. Szintén árendásként kereste kenyerét. Feleségét és hat gyermekét tartotta el. Sprier Leopold 35. évében járt, öt éve érkezett a faluba. Rongykereskedő volt. Felesége és négy gyer­meke élt vele egy fedél alatt. Leopold Jakab szintén Szentivánon született. Huszonnégy éves volt, három éve nősülhetett, mi­vel felesége ekkor érkezett ide. Két gyermek élt a családban. Leopold Salamon Ipolyságon látta meg a napvi­lágot 1780-ban. Rongy kereskedőként kereste ke­nyerét, nyolc esztendeje tartózkodott a községben. Felesége hat évvel azelőtt érkezett ide, ekkor háza­sodhattak össze. Egy 5 éves lányuk volt. Gutman Sámuel Bertódon jött a világra, 1808­ban, felesége a herencsényi Krancz Rozália volt. A családfő szintén rongykereskedéssel foglalkozott. Három gyermeket neveltek. Rottenstein Mair mindössze egy esztendeje tele­pült ide. O volt a közösség saktere. Dobon szüle­tett, 1818-ban. Felesége, Mojzes Anna, béri születé­sű volt. Egy gyermek élt velük. Bichler Áron Romhányban látta meg a napvilá­got. Az összeíráskor 25 éves volt. Kis családjával ­nejével és egy gyermekével - mindössze egy éve költözött Szentivánra. Árendás volt. Lőwy Márton sem élt régóta itt, hét esztendeje vándorolt ide. Ronggyal kereskedett. Alsótoldon született, 1818-ban. Felesége, Kohn Verona, Verpe­létről származott. 1878-ban 3 iskolaköteles izraelita vallású gyer­meket írtak össze a községben. Schlesinger Sándor és Márton a helybeli római katolikus elemi iskola tanulója volt, Haupt Mátyás viszont a pásztói iz­raelita iskolába járt. A település izraelita közösségének nagysága a következőképpen változott: 1870-ben a falu 688 la­kosából 40 fő, 1880:33,1890:35,1900:28,1910:31, 1920: 31,1930:14 lélek. Az 1941. évi népszámlálás azonban már csak 10 izraelita vallású és 1 keresz­tény, de a zsidótörvények hatálya alatt álló sze­mélyt talált itt. Ekkor a cserháti kisközségben ösz­szesen 663 fő élt. A községi jegyző 1945. július 10-én kelt jelentése szerint, „az izraelita hitközségnek 412 öl ingatlana van, melyen egy háború következtében tönkre­ment és használhatatlan állapotban lévő imaház van, ezen imaház és temető jelenleg használaton kívül van". A zsidó temetőt az elszármazottak nap­jainkban is látogatják. 1945. november 11-én a jegyző a következő sze­mélyek deportálásáról tudott: Leopold Gyula és két családtagja. Tulajdonuk­ban volt három önálló lakóház 4 szobával, 1 üzlet­helyiséggel és 3 konyhával, a falu határában mint­egy 50 kh nagyságú földterület. (Mint a jelentés­ből kiderül, Leopoldék 1943-ban Kisterenyére köl­töztek.) Klähr Hugó és két további családtagja. Egy lakó­házzal és 1 üzlethelyiséggel rendelkeztek. Özv. Klein Gézáné és özv. Braun Sámuelné egye­dülállóként vannak feltüntetve, ingatlantulajdon nélkül. A községben (Kossuth út 31. sz.) van egy emlék­fal, mely az I. és II. világháborúban elesett hősök­nek és áldozatoknak állít emléket, közöttük a Cser­hátszentivánról elhurcolt zsidóknak is. A táblán szereplő névsorban a következő családok neveit ta­láljuk meg: Braun, Klein, Haupth, Klárk, Hevesi és Leopold. Az ismertté vált áldozatok közül Rosenfeld Ala­dár családját a Heves megyei Tiszafüredről depor­tálták, mivel ebben az időszakban már ott tartóz­kodtak. Mégis idetartozóknak számítjuk őket, mi­vel illetőségükként Cserhátszentiván van feltüntet­ve. Klähr Hugó fűszer- és vegyeskereskedést veze­tett, ő 1944. június 6-án Salgótarjánban halt meg a vasútállomáson, bevagonírozás közben. (Ekkor már ott élhettek, mivel a házaspár neve a salgótarjáni mártíremlékművön is szerepel, és fiukat, Sándort is odavalósinak tartotta a YVA adatközlője.) Leo­pold Salamon és Salamonné neve a pásztói emlék­művön szerepel, azonosításukban Neumann La­josné pásztói lakos volt a segítségünkre. CSERHÁTSZENTIVÁNI ÁLDOZATOK Braun család • an: - • ap: - • szh: - • ék: -év • hé: - • hh: - • aj: lev. dok. • ill. biz. Deutsch Imréné *Leopold Irén • am Farkas Róza • ap: Leopold Gyula • szh: - • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 508

Next

/
Oldalképek
Tartalom