Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Cserhátszentiván
találunk három bérlőt, egy csapiárost és egy kiskereskedőt. A következő évtizedek lélekszámadatai: 1870: az 549 lakosból 14 izraelita, 1880: 30, 1890: 19,1900: 11,1910:19,1920: 8,1930: 7 fő. 1941-ben 7 fő vallotta magát izraelitának az 1150 helyi lakosból. Az 1930-as években Kohn F. Vilmosnak volt itt vegyeskereskedése és korcsmája. Kohn 1877-ben Mohorán született, Balassagyarmaton végezte el szakmai iskoláit, 1905-ben lett önálló. Részt vett az I. világháborúban, tagja volt a községi képviselőtestületnek. Feleségét Deutsch Irénnek hívták. Üzletének forgalma 1938-ban 3062 pengő volt. Korlátlan dohányárusítási engedélye 1940. május 31ével szűnt meg. A háború után gyermeke, Kohn Dániel Dénes (szül. Cserhátsurány, 1909. május 18.) kérelmezte az üzlet beindításához szükséges iparengedély kiadását. Ekkor - beadott kérelme szerint - három családtagjáról kellett gondoskodnia: 68 éves édesatyjáról, 60 éves édesanyjáról és fiatal, 24 éves feleségéről. A községből deportáltak között volt Lőwinger Miklósné (azelőtt özv. Klein Mórné) és Klein Árpád, aki ekkor még kiskorúnak számított. Birtokuk roncsairól 1946. március 27-én a következő feljegyzés született: „ingó vagyon a háború folyamán tönkrement, és így átadható ingó vagyon nincs ... [A gondnoknak] átadatott a következő ingatlan: 80 kh szántó, 2 Vi kh szőlő, 9 kh földadó alá nem eső terület ... 8 kh 168 négyszögöl tanyaterület épületekkel [Bodóvölgypusztán], mely áll hat darab cselédlakásból, melynek egy részét a földigénylő bizottság igénybe vette, hogy melyeket, még nincs kijelölve. Két darab istálló (egyik 60 darab marha, a másik 12 darab marha elhelyezésére), utóbbi annyira megrongált állapotban, hogy összedőléssel fenyeget és biztonsági szempontból lebontása kívánatos), egy magtár két vagon termésre. A felsorolt épületek tetőzete nagyon rossz, padozatuk teljesen el van hordva. Egy darab lábaspajta, tetőzete 60%-ban rossz. Egy úri lakás kerttel, gyümölcsössel, kataszteri birtokív szerint 632 négyszögöl. Az úri lakás egyharmad részben tönkretéve, összes ablakok hiányzanak, téli ajtók mind hiányzanak, ablaka pedig egy sincs. Cselédlakásokról és az istállókról az öszszes ajtók és ablakok hiányoznak." A birtok eredetileg 222 kh földből állt, melyből 1945-ben, a földosztás során 119 holdat vettek igénybe. A családból - ismereteink szerint - Klein Árpád mostohaapja, Lőwinger Miklós tért vissza, ő azonban budapesti lakos volt. Lőwingernének a közeli Terényben is volt birtoka, Balassagyarmaton pedig házzal rendelkeztek. Az általunk megismert áldozatok közül Braun Imre és József illetősége kérdéses, ám valószínű, hogy cserhátsurányi lakhellyel rendelkeztek. CSERHÁTSURÁNYI ÁLDOZATOK Braun Imre • an: Sámuel Karolina • ap: Braun Mór • szh: Cserhátsurány • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: musz • aj: YVA • ill. biz. Braun József • an: Sámuel Magdolna • ap: - • szh: Cserhátsurány • ék: 38 év • hé: - • hh: musz • aj: YVA • ill. biz. Klein Árpád • an: Lövi Mária • ap: Klein Mór • szh: - • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Kohn (Mór) Fülöpné ^Deutsch Irma • an: Kohn Júlia • ap: Deutsch Dávid • szh: - • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Kohn Fülöp = Deutsch Irma • an: Fischer Emma • ap: Kohn Mór • szh: - • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Lőwinger Árpád • an: Lőwy Mária • ap: Lőwinger Miklós • szh: - • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: YVA Lőwinger Miklósné *Lőwy Mária • an: Kohn Berta • ap: Lőwy Nátán • szh: Alsóesztergály • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; Ladányi 176., 1941. népsz.; NML XXIV. 101.1. 412/1945.; NML XXIV. 101. 2. 656/1946. és 1006/1946. Cserhátszentiván 1825-ben a 728 lélek között már 26 zsidó élt a faluban, s bár a község népessége tíz év múlva 673 főre csökkent, az izraelitáké 42-re nőtt. Az 1848-as összeírás biztosai kereken 40 izraelitát regisztráltak. A családfők közül Zeller Márton születése óta a faluban élt. 1780-ban látta meg a napvilágot, áren507