Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Cserhátszentiván

találunk három bérlőt, egy csapiárost és egy kis­kereskedőt. A következő évtizedek lélekszámadatai: 1870: az 549 lakosból 14 izraelita, 1880: 30, 1890: 19,1900: 11,1910:19,1920: 8,1930: 7 fő. 1941-ben 7 fő vallotta magát izraelitának az 1150 helyi lakosból. Az 1930-as években Kohn F. Vilmosnak volt itt vegyeskereskedése és korcsmája. Kohn 1877-ben Mohorán született, Balassagyarmaton végezte el szakmai iskoláit, 1905-ben lett önálló. Részt vett az I. világháborúban, tagja volt a községi képviselő­testületnek. Feleségét Deutsch Irénnek hívták. Üz­letének forgalma 1938-ban 3062 pengő volt. Kor­látlan dohányárusítási engedélye 1940. május 31­ével szűnt meg. A háború után gyermeke, Kohn Dániel Dénes (szül. Cserhátsurány, 1909. május 18.) kérelmezte az üzlet beindításához szükséges iparengedély ki­adását. Ekkor - beadott kérelme szerint - három családtagjáról kellett gondoskodnia: 68 éves édes­atyjáról, 60 éves édesanyjáról és fiatal, 24 éves fe­leségéről. A községből deportáltak között volt Lőwinger Miklósné (azelőtt özv. Klein Mórné) és Klein Ár­pád, aki ekkor még kiskorúnak számított. Birto­kuk roncsairól 1946. március 27-én a következő fel­jegyzés született: „ingó vagyon a háború folyamán tönkrement, és így átadható ingó vagyon nincs ... [A gondnoknak] átadatott a következő ingatlan: 80 kh szántó, 2 Vi kh szőlő, 9 kh földadó alá nem eső terület ... 8 kh 168 négyszögöl tanyaterület épületekkel [Bodóvölgypusztán], mely áll hat da­rab cselédlakásból, melynek egy részét a földigény­lő bizottság igénybe vette, hogy melyeket, még nincs kijelölve. Két darab istálló (egyik 60 darab marha, a másik 12 darab marha elhelyezésére), utóbbi annyira megrongált állapotban, hogy össze­dőléssel fenyeget és biztonsági szempontból lebon­tása kívánatos), egy magtár két vagon termésre. A felsorolt épületek tetőzete nagyon rossz, pado­zatuk teljesen el van hordva. Egy darab lábaspajta, tetőzete 60%-ban rossz. Egy úri lakás kerttel, gyümölcsössel, kataszteri birtokív szerint 632 négyszögöl. Az úri lakás egy­harmad részben tönkretéve, összes ablakok hiány­zanak, téli ajtók mind hiányzanak, ablaka pedig egy sincs. Cselédlakásokról és az istállókról az ösz­szes ajtók és ablakok hiányoznak." A birtok eredetileg 222 kh földből állt, melyből 1945-ben, a földosztás során 119 holdat vettek igénybe. A családból - ismereteink szerint - Klein Árpád mostohaapja, Lőwinger Miklós tért vissza, ő azonban budapesti lakos volt. Lőwingernének a közeli Terényben is volt birtoka, Balassagyarma­ton pedig házzal rendelkeztek. Az általunk megismert áldozatok közül Braun Imre és József illetősége kérdéses, ám valószínű, hogy cserhátsurányi lakhellyel rendelkeztek. CSERHÁTSURÁNYI ÁLDOZATOK Braun Imre • an: Sámuel Karolina • ap: Braun Mór • szh: Cserhátsurány • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: musz • aj: YVA • ill. biz. Braun József • an: Sámuel Magdolna • ap: - • szh: Cserhátsurány • ék: 38 év • hé: - • hh: musz • aj: YVA • ill. biz. Klein Árpád • an: Lövi Mária • ap: Klein Mór • szh: - • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anya­könyv Kohn (Mór) Fülöpné ^Deutsch Irma • an: Kohn Júlia • ap: Deutsch Dávid • szh: - • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Kohn Fülöp = Deutsch Irma • an: Fischer Emma • ap: Kohn Mór • szh: - • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Lőwinger Árpád • an: Lőwy Mária • ap: Lőwinger Miklós • szh: - • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: YVA Lőwinger Miklósné *Lőwy Mária • an: Kohn Ber­ta • ap: Lőwy Nátán • szh: Alsóesztergály • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; Ladányi 176., 1941. népsz.; NML XXIV. 101.1. 412/1945.; NML XXIV. 101. 2. 656/1946. és 1006/1946. Cserhátszentiván 1825-ben a 728 lélek között már 26 zsidó élt a falu­ban, s bár a község népessége tíz év múlva 673 fő­re csökkent, az izraelitáké 42-re nőtt. Az 1848-as összeírás biztosai kereken 40 izraeli­tát regisztráltak. A családfők közül Zeller Márton születése óta a faluban élt. 1780-ban látta meg a napvilágot, áren­507

Next

/
Oldalképek
Tartalom