Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Borsosberény - Buják
Borsosberény Borsosberényben mindössze Schwarz Ignác családját találták az összeírok 1848-ban. Haszonbérlőként tartotta el nejét és kicsiny gyermekét. 35 éves volt, Rétságon született. Erkölcseire nézvést „erényesnek" tartották. Az 1870. évi országos népszámlálás 13 izraelitát mutatott ki a község 719 lakosa között. Számuk az következő évtizedekben erősen ingadozott: 1890: 12,1900:3,1910:11,1920:23,1930: 7 fő. 1941-ben a faluban 1039-en éltek, akik közül öten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Wiener Mór budapesti lakosnak volt itt nagyobb, 428 kh-as birtoka. Wiener, egy korabeli képeslap szerint, üzlettel is rendelkezett a község határában. Földbirtokát 1942-ben már igénybe vették, és abból 73 db, egyenként 400 négyszögöles házhelyet alakítottak ki. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Borsosberényben az alábbi tulajdon került felsorolásra: Wiener Mór és társai 428 kh 603 négyszögöl. (Ugyanezen a néven Pusztaberkiben is 100 holdat meghaladó földbirtok van feltüntetve.) A Rétság járási főszolgabíró 1944. július 2-án kelt jelentéséből kiderül az is, hogy a gettósítás előtt zsidó bérlő, Sebestyén László kezében volt a faluban a Mocsáry László-féle 365 holdas vadászterület. A bérlet 1946-ban járt volna le... Holocaust-áldozatot kutatásaink során nem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Gazdacímtár 180.; 1870. népsz.; Vallási adatok 10.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 20. 2079/1942.122.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 454.12044/1944., 15-16. Buják Bujákon vélhetőleg már a 18. században éltek izraeliták. 1810-ben az urasági sörfőzőnek zsidó bérlője volt, s a pálinkaház lakóinak számbavételénél közlik, hogy „Zsidó Nr. 6". A kis közösség lélekszáma 1820 után lassan növekedett, 1848-ban pedig már 28 lelket írtak össze a megye kiküldöttei. A családfők mindannyian árendások, boltosok vagy „itzés" kocsmárosok voltak. A legrégebben a berceli születésű, 62 esztendős Krantz Verona élt a községben. 35 éve érkezett ide, helyben született 21 éves fiával, valamint egy rokonával és annak kislányával élt együtt. Rajtuk kívül még a balassagyarmati születésű, 56 éves Vaisz (Weisz) Simonról jegyzik meg az összeírok, hogy már 10 éve bujáki lakos. 1846-ban vette feleségül az akkor 50 esztendős, szintén gyarmati származású Rosenberger Katalint. Velük élt még Simon 14 esztendős lánya is. A többiek csupán néhány éve érkeztek a településre: Csecséről, Szügyből, Mátraszőlősről, Miskolcról, Legéndről, Nézsáról, Varsányból. Az összeírt házaspárok: Braun Mátyás - Zajtner Teréz, Reiner Lőrinc - Lerner Fáni, Schneller Salamon - Kohn Szidi, Vaisz Simon - Rosenberger Hani, Ungar Farkas - Grünwald Johanna. 1878-ban 7 iskolaköteles izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Heksch Borbála, Schlesinger Száli, Gutfreund Henrik, Dávid, Károly és József egyaránt a helyi katolikus elemi iskolát látogatták, míg a 12 esztendős Lőwy Mari magántanuló volt. A következő évtizedek lélekszámadatai: 1870ben 1824 lakosból 68 fő, 1880:36,1890: 34,1900: 34, 1910: 32,1920: 20,1930:12 fő. A község monográfusa, a 19. századra vonatkoztatva, anyahitközségnek tartja a bujákit, melyhez fiókként kapcsolódtak a közeli Bér falu izraelitái. Erre vonatkozólag egyéb adattal nem rendelkezünk. A helyi zsidók - más községekben élő társaikhoz hasonlóan - gazdálkodással, kereskedéssel, kocsma és mészárszék működtetésével foglalkozhattak. 1925-ben a községben Braun Izsák, Farkas Vilmos és Lichtner Arnold vegyeskereskedőkről maradt fenn adat. Utóbbi vendéglősként is működött. Lichtner Sándorék vegyeskereskedők voltak. A férj Béren, a feleség Lőrinciben született. Sándor 1934-ben vette át a családi üzletet, s azt „atyja szellemében" vezette. A korlátozások előtt tagja volt a községi képviselő-testületnek. Az I. világháborúban a szerb, montenegrói, albán és olasz fronton harcolt, megkapta a kis ezüst, háromszor a bronz 479
