Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Krausz család - – Kupferstein Andor - – Liebermann Mór családja - – Márkus család
Béren ekkor csak (talán ifjabb) Márkus Mózes élt családjával: nejével, Braun Katival és Magdolna nevű lányával. A családfő 22 éves volt. Ugyanitt volt Sner András felesége, a 38 éves Márkus Kati, akinek hat kiskorú gyermekét is feljegyezték.) Samu - az anyakönyv szerint -1871-bent hunyt el, neve mellett a „szegény" megjegyzés áll, ami vagyoni helyzetére utal. Felesége túlélte őt, ismeretlen időpontban és helyen halálozott el. I. Legidősebb gyermekük, Ábrahám, 1841-ben vagy 1842-ben látta meg a napvilágot Bérceién. Mészárosmester lett, tagja volt a hitközség első elöljáróságának. Róla azt tudjuk még, hogy élete folyamán legalább két házasságban élt. Első, ismert felesége Herzfeld Jozefin volt, aki 1841-ben, Pozsonyban született, és 1888-ban, sorvadásban halt meg. A házasságot talán 1881-ben kötötték meg, ugyanis Ábrahám ekkor vett házat a faluban. Jozefin halála után Ábrahám újranősült, ezúttal Rosenberg Juliannát vette el. Mindketten igen szép kort éltek meg: Ábrahám 1925. július 4-én, míg neje 79 évesen, 1939. február 27-én hunyt el Bérceién. Ábrahám első házasságából két gyermek születéséről tudunk, a másodikból pedig hatéról. Utolsó gyermekük születésekor a férj már 65-66 éves volt, felesége pedig 46. 1.1. Ábrahám és Jozefin (fia 1939-es elhalálozásakor nevét Piroskának írják) első, általunk is ismert gyermeke, Sámuel, 1874-ben jött a világra. Kereskedő volt. Feleségét Wachsler (Weksler, Waksler, Waschler, Wachler) Katalinnak hívták. A YVA adatai szerint Győrben, 1880-ban vagy 1888-ban született. Samu 1936. szeptember 12-én hunyt el. Gyermek nem maradt utána, házát özvegye örökölte, aki megélte a deportálást és Auschwitzban halt meg. 1.2. A másik gyermek, Bernát, 1878-ban született. Kereskedő volt, 1903-ban nősülhetett, mert ekkor vette meg a berceli 243. számú házat. 1936. január 13-án hunyt el. Felesége, Wachsler Mária, közeli rokona lehetett Sámuel (vö. I. 1.) feleségének, Katalinnak. Ő is Győrben született, ismeretlen időpontban (a YVA adatai szerint 1892-ben vagy 1894ben, ez azonban lehetetlen). Mária Auschwitzban halt meg. Gyermekeik közül 1.2.1. József 1904-ben látta meg a napvilágot. Annyit tudunk róla, hogy Tauber Rozáliát vette feleségül és Bérceién született két gyermekük, 1.2.1.1. Sándor, 1935-ben, valamint 1.2.1.2. Margit, 1937-ben. József és családja ezt követően költözhetett el a faluból a YVA adatai szerint Makóra, ahol vélhetően rokonaik éltek. A YVA adatközlője, Schwarcz Frida, 1956-ban József feleségét Klüger Rózaként nevezte meg (az utónév alapján feltételezzük, hogy Tauber Rozáliáról van szó). Frida szerint Rozália 1912-ben, Makón született. A gyerekek adatait is az anyakönyvtől eltérően adja meg: a nagyobbat, Moshet 8, a kisebb Shalomot 6 évesnek írja. Egy másik adatközlő, Schwarcz Levia - még ugyanabban az évben - a feleség nevét Gombó Regina Gizellaként adta meg, a gyermekek életkorát pedig 4, illetve 3 évesnek. 1.2.2. Jozefin 1905-ben született. Az 1920-as évek végén mehetett férjhez a vele egyidős, hitoktatóként működő Klamka Jenőhöz, aki Győrben született, Áron és Franki Johanna gyermekeként. Vélhetőleg első gyermekük született volna 1930. július 24-én, amikor Jozefin gyermekágyi lázban meghalt. Tizenkét nap múlva a kislány, I. 2. 2.1. Judit is elhunyt. Az anya halála - az anyakönyv szerint - Győrben történt, míg a gyermeké Bérceién. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kétségbeesett apa, az anya eltemetése után, a kisgyermekkel Bérceire érkezett, apósa családjához. A csecsemőt azonban ez sem mentette meg. Ugyanakkor Klamka tagja maradt a Márkus családnak, mert 1932-ben feleségül vette Jozefin húgát, az 1.2.3.1907-ben született Ilonát. A házaspárt budapesti lakosként érte a deportálás. Jenő Günskirchenben halt meg, Ilona sorsát nem ismerjük. Jenő adatait fia, Efraim adta meg a YVA-nak, ebből arra következtethetünk, hogy az édesanya túlélte a deportálást. 1.2.4. Simon 1908-ban született. Diamant Fridát vette feleségül, aki Gyula és Eszter lánya volt, és 1918-ban látta meg a napvilágot Dunaszerdahelyen. Két gyermekük: 1.2.4.1. Gyula, akinek születési bejegyzését nem találtuk meg a berceli anyakönyvben, és 1.2.4.2. Piroska, aki 1939-ben, Bérceién jött a világra. Mind a négyen a holocaust áldozatai lettek. Erről Gál Yitzkhak Simon, Gyula és Piroska adatait adta meg a YVA-nak, mindhármukat egyértelműen berceliként tüntetve fel. Azonban Fridára Sabo458
