Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A becskei ág

A szomszédos Alsótoldon is élt Blumenthál, 1844 és 1845-ben József, 1846-ban pedig Ignác. Előbbi­nek három fia és két lánya, valamint egy zsidó szol­gája volt, míg utóbbi „iczés kocsmárosként" három fiút nevelt. Jövedelmük 80, illetve 40 forintot tett ki. Herencsényben az 1843-as összeírásban tűnik fel kereskedőként Blumenthál Herschl, egy testvéré­vel és egy rokonával. Szerény jövedelme - az ösz­szeírók szerint - csupán 25 forintra rúgott. 1848­ban azonban már Blumenthál Ábrahám élt a falu­ban, akiről tudjuk, hogy Becskén született, 1803­ban, és szabó volt. Ugyanekkor élt családjával a közeli Liszkópusz­tán Blumenthál Herman. Ő Szandaváralján, 1822­ben látta meg a napvilágot, és pálinkafőző volt. Az 1848-as összeírásban tűnik fel Csecsén Blu­menthál Fülöp, aki 1827-ben Szécsényben szüle­tett. Kereskedő volt, az összeírás időpontja előtt alig két héttel került a községbe, nyilván ekkor vet­te feleségül Baumel Máriát, Sámuel és Braun Ka­talin Csecsén született lányát. Az összeírás időpont­jában apósánál laktak. (Szécsényben egészen a II. világháború végéig éltek Blumenthálok.) A Nagylibercsén élő Blumenthál Jakab példája azt mutatja, hogy a megye különböző települése­in élő Blumenthálok nagyrészt egy tőről fakadtak, egymással rokonságban álltak, a keresztnevek azo­nossága azt mutatja, hogy unokatestvéri, másod­unokatestvéri szinten, Becskéről vagy Bérceiről költözhettek házasság miatt, vagy a boldogulás re­ményével új lakóhelyükre. A Sámuel (Samu), Ja­kab, József nevek a szétköltöző ágak első két-há­rom nemzedékében gyakoriak. A becskei ág A Bercellel szomszédos Becskén a 19. század köze­péig virágzó és falusi viszonylatban nagy létszá­mú zsidó közösség élt. Nem lehetetlen, hogy a Blumenthálok elsőként ezen a településen jelentek meg Nógrád megye déli részén. 1831-ben a megye összeírói Blumenthál Bernátot 4, Sámuelt 5, Sala­mont 3 fős családdal találták a faluban. 1847-ben a kiküldöttek Blumenthál Samut, nejét és egy fiát ír­ta csupán össze. A többi család bizonyára elköltö­zött a faluból. Samu - az összeíró szerint - kis por­tékáját árulta házról házra járva. A következő év­ben valamivel bővebb képet kaphatunk a család­ról. Közlik, hogy Samu 1786-ban született Becskén, viszont ekkor már koldusként élt. Felesége, Ábra­hám Maris Szandán született, 1803-ban (a halotti anyakönyv szerint 1795-ben), leányuk, Borbála 1838 -ban, Becskén. Bori további sorsát nem ismerjük. A feleség 1858-ban hunyt el, Becskén temették. Sa­mu öregkorában elköltözött a faluból, halotti be­jegyzése szerint (újra) házasemberként halt meg Pusztabodonyban. Az anyakönyvi bejegyzés sze­rint Romhányban helyezték örök nyugalomra. Samu - elsősorban szegénységével - kirí a meg­ismert Blumenthál családtagok közül, rossz sorá­nak okait nem ismerjük. Nem ismerjük Samuhoz fűződő rokonságát a halotti anyakönyvben szereplő Blumenthál Kata­linnak (Kattinak), aki 85 évesen hunyt el Becskén, 1868-ban. Életkora alapján mindenesetre azonos korosztályhoz tartoztak. Bizonyos, hogy nem Sa­mu felesége volt, mivel özvegyként halt meg, Sa­mu viszont túlélte őt. Katalin Becskén született, in­kább Samu valamelyik rokonának lehetett a neje. Az 1848-as megyei összeírás még egy Blumen­thál családtagot talált Becskén. Lengyel Ferenc fe­lesége, Blumenthál Borbála 1813-ban, Bérceién született. Ekkor már 5 gyermekük volt. Anna 1836­ban, Maris 1839-ben, Fülöp 1841-ben, Terézia pe­dig 1843-ban, míg Franciska 1845-ben jött a világ­ra, mindannyian a szülők lakhelyén. A család sor­sát nem ismerjük, csupán egy 1868-ban megkötött házasságból tudjuk, hogy évtizedekig még Becs­kén éltek: Ferenc és Borbála Matilda nevű gyer­mekét (az életkorát visszaszámolva ő Teréziával lehetett azonos) ekkor vette nőül a Bernecén lakos Szügyi Móric kereskedő. Blumenthál Borbála szü­leit nem ismerjük, életkorából adódóan a Bérceién élő Blumenthál Mózes és László testvére is lehe­tett, viszont ennek ellentmond, hogy feltételezé­sünk szerint ekkor az említetteknek Bérceién élt egy Borbála nevű testvére. Az ilyen névazonosság pedig kizárt. Lengyel Ferenc és Blumenthál Borbála után köz­vetlenül írták össze Weisz Salamont és családját. Salamon 1798-ban született Budán és (talán Len­gyeléknél) szolga volt. Feleségét - nyilván elírás­ból - Blumenthál Fülöpnek nevezik. Ő 1807-ben Bérceién született. Két gyermekük közül - akik Becskén születtek - Franciska 1837-ben, Verona pedig 1839-ben született. Samu rokona lehetett az a Blumenthál József Le­opold, akinek csupán halotti bejegyzését ismerjük: 433

Next

/
Oldalképek
Tartalom