Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Szécsény
Szécseny Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikonban a Szécsényt bemutató szócikkben a következőket olvashatjuk: „A szécsényi (orthodox) hitközség egyike a vármegye legrégibb hitközségeinek. Megalakulásának időpontja ismeretlen. Sem a hitközség megalapítására, sem első egyházi és világi vezetőinek személyére nézve nem állnak rendelkezésre pozitív adatok, miután ezeket vagy nem gyűjtötték, vagy a gondatlan vezetés következtében az adatok elvesztek. A szájhagyományok szerint azonban a hitközség több évszázados múltra tekint vissza. Temploma ősrégi, de hogy kik és kinek a támogatásával építették, arra nézve nincsen feljegyzés." E pár mondatból kitűnik, hogy az adatközlő valójában nem folytatott komolyabb történeti kutatásokat, megelégedett azzal, amit a szájhagyomány megőrzött. Ez annál is inkább sajnálatos, mert 1944-ben a maradék iratok, emlékek is megsemmisültek. A közel 250 éves múltra visszatekintő hitközség történetének feldolgozásával napjainkig adósok maradtunk. Szécseny 1683-ban szabadult fel a második török uralom alól, s ezt követően a pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Csak 1689 után kezdődött meg a város újratelepítése, és ekkor indult meg egy nagyarányú építkezési hullám. Az izraeliták itteni megjelenése az 1720-as évek elejére tehető. I. Lipót császár 1693-ban kiadott rendelete a zsidókat kitiltotta a bányavárosok 7 mérföldes (kb. 50 km) körzetéből. Megvonta tőlük az iparűzés jogát, s csak kiskereskedés, pálinkafőzés, pénzügy lehetett a kereseti forrásuk. Szécseny kedvező lehetőséget biztosított számukra. Egyrészt kívül esett a 7 mérföldes tiltott határon, mivel a legközelebbi bányavárosok - Beszterce-, Körmöc- és Selmecbánya - is sokkal messzebb voltak. Másrészt az újratelepítés számos (adó)kedvezménnyel járt együtt. Az 1725. esztendőből ismerjük Nógrád megye legkorábbi összeírását a zsidók számáról. A jegyzék a következő településeket sorolja fel, ahol ilyen lakosokat vettek számba: Galgaguta, Balassagyarmat, Szügy, Szécsénykovácsi, Mátraverebély, Karancskeszi, Buják, Szirák, Szécseny és Losonc. Az összeírás 19 családfőt és egy fiúgyermeket sorol fel, akiknek közel a fele Szécseny mezővárosában lakott. A későbbi összeírások egyre növekvő számokat mutatnak. A szécsényi izraeliták egészen a 19. század második feléig Nógrád megye egyik legvirágzóbb zsidó közössége voltak. 1746-ig a zsidók legtöbben Szécsényben éltek, majd ez megváltozott Balassagyarmat, a későbbi megyeszékhely javára. Az összeírások több esetben megemlítik egyes családfők foglalkozását is. így található köztük pl. zsidóbíró, pálinkafőző, fűszerkereskedő, mutatványos, gyógynövény-kereskedő („doktor") stb. Lakóterületi közösségüket a hadászati szempontból funkcióját vesztett várkastély falán kívül alakították ki. Ez a terület a mezővárostól délkeletre esett, a mai rendőrség és határőrség épülete mögötti részre, a Mártírok, a Jókai és Malom utcák által határolt területekre. Később az épületek kiterjedtek a főutca vonalára, a Tugár városrészig. A három utca által határolt területen összpontosult minden, hitéleti szempontból fontosabb épület. Itt állt az 1750 körül épült zsinagóga is, amit az 1958-ban bekövetkezett eladása után bontottak le. A zsinagógáról fontos megjegyezni, hogy az 1989ben kiadott „Magyarországi zsinagógák" történetét tartalmazó könyvben az építés idejét 1795-1822 közé teszik. Az első ismert említése viszont 1764ben történik egy tűzvész alkalmával. Nyomtatásban pedig t809-ből jelenik meg elsőként. A zsidó közösség vallási vezetője, a rabbi, Szécsényben 1764-től ismert név szerint: Sorszám Év A rabbi neve 1. 1764 Baruch Bernát 2. 1766 Lebel Simon 3. 1767 Bernárd rabbi 4. 1770-1778 Baruch Benedek 5. 1786 Pinckes Benedek 6. 1800 eleje Banet Ezekiel 7. 1815 után Büchler Falk 8. 1844-1845 Kálmán rabbi 9. 1852-1867 Schuck Dávid 10. 1867-1891 Müller Náthán 11. 1891-1933 Müller Salamon 12. 19Ö9 Hoffmann Dávid 13. 1934-1944 Fischer Herman 710
