Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Fülek

Lőrinc, Lőwy Jónás, Lőwy Lipót, Léderer Sándor, Stein Náthán és Groszmann Gyula elöljárók, Büchler József jegyző és Schwarc Emánuel kántor. 1878-ban 31 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben: Büchler Gábor, Banéth Róza, Grün József, Lázár Herman, Lengyel Lina, Reich Jenő, Ungar Gábor IV. osztályos, Büchler Gábor, Büchler Ferenc, Kohn Samu, Kohn Nina, Banéth Vilmos, Friedmann Sándor, Lichter Gábor, Lázár Júlia, Lengyel Giza, Müller Samu, Silberkrantz Róza III. osztályos, Kohn Gyula, Grün József, Hermann Etel, Hermann Dávid, Lőwy Gyula, Schwarcz Károly II. osztályos, és Büchler Ignác, Lőwy Sándor, Schlesinger Gábor, Kaufman Róza, Weisz Vilmos, valamint Schlesinger Mór I. osztályos tanulókat. A négyosztályos izraelita elemi iskola tanítói Lőwinger Mór és Löwy Izrael voltak. Az iskolaszék elnökét Büchler Adolfnak hívták. Az iskolások számáról 1900-ból is van adatunk. Ekkor a 175 helyben élő zsidóból már csak 13 gyermek volt tanköteles, és ebből 8 fő járt iskolába (talán a községben két világi és egy szerzetes tanerővel és 3 tanteremmel működő római katolikus vegyes elemibe). A főrabbi vezetése alatt működött a hitközség Talmud Tórája és jesivája. Anyakönyveket 1867 óta vezettek. A Chevra Kadisa 1843-ban alakult. Ennek közel két évtizeden keresztül Diamant Lőrinc tekintélyes kereskedő volt az elnöke, aki 34 évig lakott Füleken. Modern gondolkodása és világnézete mellett mélységes ortodox vallásosság jellemezte, nagy tekintélyre tett szert környezetében. Fülek gazdasági életének számottevő tényezője volt a 800-1000 munkást is foglalkoztató zománcedénygyár, melyet 1908 táján Ehrlich G. Gusztáv létesített, aki fontos szerepet játszott Budapest közéletében. Innen származik Büchler Pinkász fia, Büchler Sándor, a híres keszthelyi rabbi és egyetemi tanár, aki 1870-ben született és 1895-ben avatták rabbivá. Rá két évre került Keszthelyre, főrabbiként. A budapesti egyetemen és az Országos Rabbiképzőben működött tanárként is, de különösen történeti művei, lapokban, folyóiratokban megjelent írásai tették ismertté kortársai előtt. Füleken is élt Groszmann Ferenc, a Bródy Kórház kiváló főorvosa, aki Zagyvapálfalván született 1884-ben. A hitközség létszáma a következőképpen alakult: 1848:46,1869:129,1880:165,1900:155,1910: 214. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 4 esett el. A települést a trianoni békediktátum elszakította Magyarországtól, ahová az első bécsi döntés következtében került vissza. 1919-ben a csehszlovák összeírás 2947 lakosból 215 zsidót regisztrált. Az 1930-as évek elején a lelkek száma 200, a családoké 45, az adófizetőké pedig 30 fő volt. 1936-ban a megnőtt, 4291 lelkes városka lakói közül 248 vallotta magát izraelitának. Az 1941-es magyarországi népszámlálás adatai szerint Füleken 205 (3,8%) izraelita vallású és 3 (0,1%) keresztény zsidó élt. Az anyahitközségnek 1944 tavaszán 154 tagja volt, az adózók száma pedig 32. Az elnöki tisztet dr. Blitz Andor orvos látta el, az anyakönyvvezető rabbi posztját pedig Jungreisz Sámuel töltötte be, az alrabbi Friedrich Chanaán volt. A hitközség két alkalmazottat tartott és három felekezeti egyesületet működtetett (Talmud Tóra, Nőegylet, Chevra Kadisa). A Központi Zsidó Tanácsnak 1944. április közepén megküldött jelentés összeállítói megjegyezték: „A túl nagy összegben megállapított adóalapok ellen fellebbezések vannak folyamatban, akik a gyárban voltak alkalmazva, azoknak felmondtak, akinek földjei voltak, azt már elvették, és a kereskedők üzleteinek egy része le van zárva." Az ismertté vált áldozatok számát némi bizonytalansággal tudjuk megadni. Ennek oka többrétű lehet. Elsősorban a Yad Vashem adattárában található adatok időnkénti ellentmondásossága. Több személynél pl. a halál dátumául 1942 vagy 1943 van beírva, ugyanakkor a tanúságtevő állandó lakhelyként, sőt a háború alatti tartózkodási helyként is Füleket adta meg. Ez a két adat pedig kizárja egymást, illetőleg csak úgy értelmezhető, ha az adott személy(ek) ideiglenesen szlovák területen tartózkodtak az 1942-es deportálások időszakában, és így kerültek a megsemmisítő lágerekbe. Természetesen az is előfordulhatott, hogy a Szlovákiában élt és túlélő rokonok automatikusan a szlovákiai deportálások időpontját interpolálták a füleki rokonaik adatainak megadásakor is. Ebben a tévedések korrigálhatok lennének. Léderer Sándorné halálát Losoncon anyakönyvezték, a YVA adatközlőjének állítása alapján mégis a füleki áldozatok közé soroltuk őt. 532