Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Fülek
A település 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben 851 polgára volt a községnek, ebből 12-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ből a losonci dr. Czinner Miksa 10 holdas, a helybeli Schulcz Hermann 1200 és Blumenthál Sámuelné 2 kh-as szőlőbirtokáról maradtak fenn adatok. Az áldozatok megismerésével kapcsolatos kutatásunk eredménytelen maradt. Noha a Yad Vashem adatbázisa két olyan személy adatait is tartalmazza, akik itt születtek (Gelberman Vilmosné és Büchler Róbert), azonban arra nincs utalás, hogy ők még a háborús évek alatt is itt tartózkodtak volna. Valószínűleg életük egy korábbi szakaszában éltek a településen. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 22.10713/1942. 3. FUlek (Fil'akovo, SZK) A füleki ortodox hitközség 1820ban alakult. Már előzőleg letelepedett itt néhány család: a Lázárok, Kohnok, később a Büchlerek és a Lembergerek. Valamennyien kereskedelemmel foglalkoztak. 1848-ban a megye kiküldöttei kilenc izraelita háztartás adatait rögzítették. Kaufmann József boltos 1798-ban született Szécsényben. Balassagyarmatról nősült, a nála tíz esztendővel fiatalabb Kohn Rózsit vette feleségül. Négy fia és három lánya volt. A legidősebb fiú, a 21 esztendős Márk házalással foglalkozott. Lemberger Ignác szintén szécsényi származású volt. 1820-ban látta meg a napvilágot, foglalkozása megnevezéseként a „hajhászó" kifejezés szerepel. Felesége, Kaufmann Johanna szintén szécsényi származású volt, 1822-ben született. Egy leánygyermeküket ismerjük, akit „ Apolló" -nak hívtak. Ciener Leopold Pásztón, 1805-ben jött a világra. Boltot vezetett a faluban. Felesége, a pesti születésű, 32 esztendős Benedek Száli, hat gyermeke, valamint 20 éves szécsényi szolgálója, Kohn Franciska élt vele egy fedél alatt. Büchler Lajos 34 éves volt, Szügyben született, és szintén üzletet vitt. Losonctugári lányt vett feleségül/ a nála nyolc évvel fiatalabb Kohn Reginát. Három fia, egy lánya, két segéde és két sógornője tartozott még háztartásához. Braun József Szécsényben látta meg a napvilágot, 1800-ban. Házaló kereskedőként tartotta el kis családját, feleségét és két gyermekét. Klein Márk 28 éves, szécsényi születésű rongyszedő feleségével, a vele egyidős Gross Rozival és négyesztendős kislányával élt együtt. Neumann József Nyitrán jött a világra, 1802-ben. Szintén rongyszedéssel foglalkozott. Szécsényi lányt vett feleségül, a nála több mint húsz esztendővel fiatalabb Klein Jozafát. Egy fia és három lánya volt. German Izsák losonctugári származású volt. 24. évében járt, tanítóként működött a kis közösségben. Feleségével, Kreisz Johannával élt együtt. Végül Klein Mátyás szerepel a megyei összeírásban, aki Szécsényben látta meg a napvilágot, 1803-ban. Egyedül élt, rongyszedésből tartotta fenn magát. A hitközségnek kezdetben természetesen nem volt módjában templomot építtetni, ezért az istentiszteleteket magánházakban tartották. A hitközség eleinte a losonci rabbisághoz tartozott, s csak az 1867. évi kongresszus után alakult át önálló ortodox hitközséggé. Első rabbijául Büchler Pinkászt választotta, aki hosszú működés után, 1874-ben Mórra került, és később, a hitélet fejlesztése terén szerzett érdemeinek elismeréséül királyi kitüntetésben részesült. A szépen fejlődő hitközség 1873-ban, Büchler Áron Adolf (a híres dunaszerdahelyi rabbi fia) akkori hitközségi elnök kezdeményezésére elhatározta, hogy templomot épít. Még ugyanabban az évben letették az alapkövét, s az épület a következő évben már állt is. Annak idején egyike volt a vidék legszebb ortodox templomainak. Büchler Pinkász távozása után a rabbi állást Tannenbaum Márton töltötte be. Ót követte Jungreisz Sámuel, aki 1897 után egészen az 1930-as évekig volt a közösség lelki vezetője. A hitközség elnökei közül a következők ismertek: Büchler Áron Adolf, Büchler Lajos, Lázár Ignác, Schwarcz Dávid, Lengyel Márton, Büchler Miksa és az 1930-as években Krämer Jeremiás. 1933-ban a vezetőség tagjai voltak: Jungreisz Sámuel főrabbi, Krämer Jeremiás elnök, Groszman Samu másodelnök, Klein Salamon és Braun Jenő pénztárnokok, Büchler Pál, Klein Béla, Diamant 527
