Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Ecseg
1844-ben négy zsidó famíliát írtak össze a községben. Schweitzer Izrael feleségével, két fiával és egy testvérével élt együtt. Kisebb haszonbérlőként csekély, 20 forint körüli jövedelme volt. Braun Mátyás szintén árendás volt, munkájával 40 forintot keresett. Neje és egy zsidó szolgája élt vele. Weisz Ábrahám háztartása 8 főből állt. Felesége, három fia, két lánya és egy keresztény szolgája élt vele egy fedél alatt. Kalmárkodással ő is 20 forint jövedelemmel rendelkezett. Szeidner Jakab bérlő volt, 10 forintjövedelemmel rendelkezett. Feleségével, fiával, két lányával éltek együtt. 1878-ban 19 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Meizner Rézi, Száli és Cili, Ungár Száli, Gutman Betti, Blumenthál Bella és Róza, Farkas Bella, Gutman Juli, Sámuel (12 éves) és egy másik Gutman Sámuel (9 éves) egyaránt az ecsegi községi iskola tanulója volt. Blumenthál Henrik Bérceién tanult. Pozsonyi Jónás, Schwarcz Hani, Lajos és Katalin, Farkas Márton, Ungár Henrik és Rusznák Paulin azonban még egyetlen oktatási intézményt sem látogatott. A következő évtizedekben a helyi zsidóság lélekszáma jelentős mértékben nőtt. 1870-ben a község 1761 lakosa között 62 volt az izraeliták száma. A lélekszám további alakulása: 1880: 92,1890: 91, 1900: 65,1910:43,1920: 43,1930: 24 fő. Az 1941. évi népszámlálás során már mindössze 14 izraelitát írtak össze Ecsegen. Közülük is többen a gettósításkor már nem éltek a településen. 1942-ből a helybeli Breznitz Adolf és felesége, Lőrincz Rozália 1 kh 369 négyszögölnyi, Breznitz Jakab, valamint Breznitz Miksa 1200 négyszögöles szőlőbirtokáról maradtak fenn adatok. Breznitz Adolf 1900. október 13-án született, fuszerkereskedést tartott fenn a faluban. Pásztón elvégzett középiskolai tanulmányai után a kereskedelmi pályára lépett. 1917-ben szabadult fel. Segédi gyakorlatot atyja üzletében folytatott. 1924 óta volt önálló nagykereskedő. „Dúsan felszerelt üzlete a község főutcáján van" - írta róla Ladányi Miksa 1935-ben megjelent monográfiája. Tagja volt a Nemzeti Egységes Pártnak. Nejét Lőrincz Piroskának, leányát Sárának hívták. Vagyonát 1942-ben 17 000 pengőre becsülték. (Talán Adolf apja volt Breznitz Jakab kereskedő, gazdálkodó, aki Lőrincin, 1873-ban született és 1895 óta önálló kereskedőként működött Ecsegen. 1915-től szeszfőzde-tulajdonos is volt. Feleségét Pozsonyi Háninak hívták.) A községi jegyző 1947-ben a következő elhagyott javakat sorolta fel: Breznitz Jakabnénak - a már említett szőlőbirtokon felül - még 18 kh, Miksának mindössze 1 kh földje és egy lakóháza volt. Mindketten ecsegi illetőségűnek számítottak elhurcolásukkor. Gondnokuk Breznitz Adolf lett. A család Bércei községi izraelitákkal tartott szoros rokonságot. (Lásd ott a Háber, Berger és Lőrincz családoknál!) Büchler Henrik lakóházzal és 156 kh földdel rendelkezett. Ő a háborús években már Salgótarjánban élt, nevét az ottani áldozatok között találjuk. 1861-ben, Füleken született. Iskolai tanulmányainak elvégzése után atyja üzletében mint könyvelő és levelező működött. 1888-1893-ig Füleken volt kereskedő, majd Ecsegre költözött, ahol mint földbirtokos (16 holdja van), kocsmáros és szikvízgyáros élt. Szeszfőzdéje is volt. 12 évig tanította az izraelita hittant a közösség fiataljainak. Tagja volt a községi képviselő-testületnek. Nejét Rosenberg Reginának hívták. Gyermekei: Hedvig, Jolán és Elza, fia (Henrik) a háborúban szerzett sérüléseibe 1922ben halt bele. Grósz Ármin csecsei lakos egy ház negyedével és csekély földterülettel bírt. Lőrincz Sándor Pál ecsegi lakosként van feltüntetve a jegyző jelentésében, 4 kh földtulajdonnal. Mi a berceli áldozatok közé soroltuk be kisgyermekével együtt. A jegyző jelentése ecsegiként említi Lőwy Jenőt, aki kisebb telekkel rendelkezett Kozárd községben. A falusiak emlékezete szerint a faluba senki sem tért vissza a deportálásból. A Yad Vashem adatbázisában ismertté vált áldozatok közül Neumann Jekielné beazonosítása meglehetősen bizonytalan. Az is lehetséges, hogy a vészkorszak időszakában ő más településen rendelkezett lakhellyel. Breznitz Khaimné Pozsonyi Rózsi esetleg Breznitz Jakabné Pozsonyi Hánival azonos. ECSEGI ÁLDOZATOK Breznitz Adolfné *Lőrincz Piroska • an: - • ap: Lőrincz Nátán • szh: Bércei • ék: 40 év • hé: - • hh: dep. • af: YVA Breznitz Jakab = Lőwy Irén • an: Spitzer Hinda • ap: Breznitz Miksa • szh: Ecseg • ék: 48 év • hé:- • hh: - ' af: YVA 515
