Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Ecseg

az ő gyermekeik voltak.) Müller Miklós családját az 1945-ös adatok alapján tartjuk diósjenőinek. DIÓSJENŐI ÁLDOZATOK Engel Fülöp • an: - • ap: - • szh: - • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: YVA Engel Fülöpné • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • af: diósjenői errtl. Engel Rozália • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: 1944 • hh: dep. • of: lev. dok. Halmos Edit • an: Krausz Erzsébet • ap: Halmos Ernő • szh: - • ék: 11 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Halmos Ernőné *Krausz Erzsébet • an: Neumark Anna • ap: Krausz Jakab • szh: - • ék: 47 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Halmos István • an: Krausz Erzsébet • ap: Halmos Ernő • szh: - • ék: 17 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Halmos László • an: Krausz Erzsébet • ap: Halmos Ernő • szh: - • ék: 13 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Aranka • an: - • ap: - • szh: - * ék: - év • hé: 1945 • hh: - • af: diósjenői eml. Hoffman Dezső = Farkas Mária • an: Sámuel Karolin • ap: Hoffman Vilmos • szh: - • ék: 57 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv • „Hoffman Dezső fakereskedő. Született 1888-ban Diósjenőn, középiskolát járt Budapesten, majd atyja, Vilmos mellett elsajátította a faszakmát. 1918 óta vezeti a faluban az 1886-ban alapított fakereskedést. Községi képviselő, a helybeli izraelita hitközség elnöke. Részt vett a világháborúban. Neje: Farkas Mária." Hoffman Dezsőné *Farkas Mária • an: Büchler Julianna • ap: Farkas Sándor • szh: - • ék: 44 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman György • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: 1945 • hh: - • af: diósjenői eml. Hoffman Ödön • an: Farkas Mária • ap: Hoffman Dezső • szh: - • ék: 21 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Tibor • an: Farkas Mária • ap: Hoffman Dezső • szh: - • ék: 16 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Éva • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • af: diósjenői eml. Müller Miklós • an: - • ap: - • szh: - • ék: -év • hé: - • hh: - • af: diósjenői eml. Müller Miklósné • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • af: diósjenői eml. Müller Vera • an: - • ap: - • af: diósjenői eml. Sámuel Sándor = Heischmann Elvira • an: Wellis Netti • ap: Sámuel Samu • szh: Diósjenő • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • „Sámuel Sándor 1883-ban Diósjenőn született, Budapesten kereskedelmi érettségit tett, és jelenleg 35 hold földön gazdálkodik. Neje: Fleischmann Elvira." Sámuel Sándorné *Heischmann Elvira • an: Mandl Ida • ap: Fleischmann Sándor • szh: - • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarczwald Erzsébet • an: Berger Olga • ap: Schwarczwald Mór • szh: - • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wéber Éva • an: Engel Róza • ap: Wéber Gyula • szh: Diósjenő • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wéber Gyula = Engel Róza • an: Berger Mária • ap: Wéber Mór • szh: Budapest/Vámosgyörk • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • „Wéber Gyula kereskedő. Vámosgyörkön, 1894-ben született, a bádogosipart tanulta és jó ideig gyakorolta. 1928-ban vette át atyjának cca. 50 év előtt alapított vegyeskereskedését. Az I. világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Engel Rózsi." Wéber Gyuláné *Engel Róza • an: Schwarcz Éva • ap: Engel Jakab • szh: - • ék: 52,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: Végh József: Diósjenő. Mikszáth Kiadó, Horpács, 1994.28., NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 14.; NML XXIV. 101. 4. Í9502/1948.; Végh József: Adatok a holocaust rétsági történetéhez. Kézirat, 2004. 4-8.; NML IV. 454. 77.4331/1940.; 1941. népsz., dep. Rétsági járás; NML IV. 454. 22.10713/1942.3.; NML IV. 454. 70. 334/1944.; NML V. 302. 250/1944.; NML XXIV. 101. 4.389/1947. és 365/1947; Ladányi 186-187. és 363-364.; NML XXIV. 101. 368/1946. Ecseg A község hajdan szőlőtermesztéséről és boráról volt híres. Bizonyára ez vonzhatta ide a helyi zsidóságot. A filoxérajárvány után az erre épülő gazdálkodás is leáldozott, ami a zsidóság többségének elvándorlásával járt. 514