Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Diósjenő
leg a balassagyarmati Schwarcz Mórnak volt egy 157 holdas ingatlana. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Blau Mór nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Dejtáron az 1941. évi népszámlálás 11 izraelitát talált. A községben ekkor 1884 lélek élt. 1945-ben a falu jegyzője 5 személyt vett fel a távol lévő deportáltak listájára. Közülük Büchler Ferenc, Blau Mór és neje, valamint Holländer Mór és özv. Schichtanz Fülöpné egyaránt vegyeskereskedést vezetett. Hozzátartozóikról nincs adatunk. Ugyancsak a jegyző 1945-ben Blau Mór és felesége, valamint özv. Schichtancz Fülöpné elhagyott javairól tett említést. Az áldozatok között Blau Mórt nem találtuk, pedig az irat szerint őt is deportálták, és onnan - legalábbis 1946 tavaszáig még nem tért vissza. A család háza a Fő út 251. szám alatt volt, 2 szobából, egy utcai üzlethelyiségből, konyhából, kamrából és egy pincéből állt. DEJTÁRI ÁLDOZATOK Blau Erzsébet • an: Schultz Szidónia • ap: Blau Mór • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blau Mórné *Schultz Szidónia • an: Leopold Cili • ap: Schultz Ede • szh: - • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Vilmos • an: Bächer Rozália • ap: - • szh: Dejtár • ék: 40 év • hé: - • hh: musz • of: YVA Schichtanz Fülöpné, özv. *Luczáti Etel • an: Brüll Liza • ap: Luczáti Hajer • szh: - • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Vallási adatok 14.; Gazdacímtár 177.; 1941. népsz.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; Ladányi 362., Felvidék 37.; NML XXTV. 101.4.389/1947. és uo. XXIV. 101. 8. 21.403/1950. Diósjenő Diósjenőn, a református temető szomszédságában található egy másik sírkert is: az egykoron itt élt izraelita közösség tagjainak nyughelye. Mai állapotában alig tükrözi vissza az egykor virágzó közösség múltját. A temetőben szinte csak az egyik legrégibb síremlék és egy emlékmű maradt érintetlenül, elkerülve a vandál pusztítást. Az 1848-as megyei türelmi összeírás készítői négy zsidó család jelenlétét mutatták ki a faluban. A családfők közül ketten is helyben születtek. A 39 esztendős llovszky Ignác árendás nejét és hat „apró családját" tartotta el, míg a 45. évében járó llovszky Izrael feleségével és két leányával élt egy fedél alatt. Rajtuk kívül a községben lakott még Mantner Márton 30 éves árendás négyfős családja, és egy önálló, fiatal, alig húszesztendős kocsmáros, Goldstein Ábrahám. Előbbi Bujákon, utóbbi Balassagyarmaton született. 1878-ban 5 iskolaköteles izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Kohn Emília, Sándor és Ferenc tanítója Rozenbaum Adolf volt, míg Singer Márton és János szintén magántanulók voltak, Ringer Józsefnél. A következő évtizedekben a zsidóság lélekszáma a következőképp alakult a településen: 1880ban 45,1890-ben 46,1900-ban 59,1910-ben 49,1920ban 43,1930-ban 31 tagja volt az izraelita közösségnek. A két világháború között a faluban tevékenykedett Goldmann Lajos kereskedő, aki 1891-től fűszer-, textil-, vas-, bőr-, trafik- és italárut forgalmazott. Az iparosok, kereskedők között még Hoffmann Dezsőről, Kohn Sándor mészáros, kereskedő és szikvízgyárosról (ő a háború előtt 42 kh földjén is gazdálkodott), Sámuel Samu és Sándor, valamint Wéber Gyula vállalkozásáról van adatunk. Közülük Sámuel Samu korcsmáros és kereskedő volt. Pusztaszántón, 1850-ben született, a mészárosszakmát tanulta ki. 1871-ben lett önálló, 1876ban nősült. Községi képviselő, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. A100 kh-on felüli földbirtokkal vagy földbérlettel rendelkezők között 1937-ben özv. Sváb Sándornét írták össze a községben, közel 7000 kh-as birtokkal. * Gavozsdiai Sváb Sándor 1906-ban vásárolta meg birtokát nejével, báró Herzog Irénnel. A férj 1912ben meghalt, ezt követően a gazdaságot Nemes Soma főintéző kezelte. A család egy szép, romantikus stílusban épült kastéllyal és vadászkastéllyal is rendelkezett a faluban. A helyi zsidóság hitközségbe tömörüléséről csupán egyetlen adattal rendelkezünk: a névtárban is közölt Hoffmann Dezső életrajza a hitközség elnökeként említi őt. (Hoffmann elhagyott javai egy 512
