Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Csákányháza - Csécse

Reinitz Mór = Pauncz Rozália • an: Weisz Rozália • ap: Reinitz Sámuel • szh: - • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • „Reinitz Mór kereskedő és gazdálkodó. Ceréden, 1882-ben született, a kereskedőszakmát atyja mellett tanulta, a mészárosszakmában is felszabadult. Jelenleg a mezőgazdasági szeszgyár vezetője, községi képviselő. Neje: Pauncz Rózsi." Reinitz Mórné *Pauncz Rozália • an: Bárok Panka • ap: Pauncz Márton • szh: - • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitz Ernő = Reinitz Irén • an: Herbsz Helén • ap: Spitz Péter • szh: - • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitz Ernőné *Reinitz Irén • an: Pauncz Rozália • ap: Reinitz Mór • szh: - • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitz Gyula • an: Reinitz Irén • ap: Spitz Ernő • szh: - • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wiener Jakab, dr. = Neumann Irén • an: Lax/ Lux? N. • ap: Wiener Nátán • szh: Máramarossziget • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • „Dr. Wiener Jakab körorvos. Máramarosszigeten, 1896ban született, érettségit ugyanott tett, majd a pécsi egyetemen avatták orvossá. Több fővárosi kórházban szerzett gyakorlatot. 1 évig Pétervásáron praktizált, 1927 óta pedig Cereden körorvos. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Kis ezüst, bronz vitézségi érem és Károly Csapatkereszt kitüntetést kapott. Neje: Neumann Irén." Wiener Jakabné, dr. *Neumann Irén • an: Spitz Szidónia • ap: Neumann Jakab • szh: - • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 122.; Szomszéd András: Cered krónikája 1920ig. Cered, 1989.79.; NML IV. 454.65.281/1943.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML IV. 454. 66. 2093/1943.; NML IV. 514.1. 2890/1945.; NML XXIV. 101. 389/1947. Csákányháza (Cakanovce, SZK) A település 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1870-ben a község 489 lakója közül mindössze négyen voltak zsidók. 1910-ben egyetlen izraelita sem élt itt, míg 1941-ben csupán egy főt írtak össze az 1299 lakosból, azonban ő már nem tartozott az izraelita felekezethez. Személyét nem sikerült azonosítanunk. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. Csecse A 18. század második felében, 1771-ben Csecsén már jelentős zsidó közösséget találtak az összeírok. A15 családfővel együtt 67 izraelita élt a településen. Több birtokos telkein szálltak meg, három kivételével valamennyi családfő Magyarországon született. Találunk közöttük pálinkafőzőt, szabót, kocsmabérlőt. Egyikük vagyontalan volt, csupán a „zsidólevelek" hordásából élt és 30 krajcárral adózott. Kilencen egyszerű kereskedők voltak. Az adó mértéke arról árulkodik, hogy a csecsei zsidók a környék legmódosabb izraelitái közé tartoztak. A19. század első felében a közösség továbbra is gyarapodott, 1848-ban már 24 háztartást vettek számba, 124 fővel. A családfők közül 3 Sziléziában, 2 fő Morvaországban és 1 fő „Burkusországban" (Poroszország) született. Egyikük Szolnokon, a többiek a megye különböző településein látták meg a napvilágot. A többség azonban helyben született, ami a közösség több évtizedre visszanyúló eredetére utal. A csecsei zsidók között megtalálható volt néhány kereskedő és boltos, egy-egy árendás, szabó, varrónő, tanító, rabbi, sakter, harangozó is. Az összeírás jó magaviseletűnek tartotta őket. 1852-ben a megyefőnöki hivatal jelentésében a csecsei hitközség a szirákival közösen szerepelt. A rabbi Jungreisz Fülöp volt, aki a híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes tanítványaként sajátította el tudományát. Kétszer negyven család lelkigondozását végezte, 250 forint jövedelem fejében. A saktert ekkor Basits Áron Flirschnek hívták. Szolgálataiért 80 forintot kapott, mesterségét helyben tanulta. A csecsei és a sziráki hitközség közös elöljáróságának ekkor Csézsé Salamon, Baumöhl Jakab és Büchler Jakab voltak a tagjai. A helyi minjon a további évtizedekben is folyamatosan működött. Később, a 19. század második felében, a Sziráki járásban még Szirákon és Bérceién szerveződött hitközség. 503