Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Baglyasalja - Balassagyarmat
A balassagyarmati áldozati lista összeállításánál - az általánosan használt forrásaink mellett felhasználtuk a városi árvaszék iratait és a város telekjegyzőkönyveit is. Utóbbi esetben azt néztük meg, hogy mely személyeknél van 1945 és 1949 között olyan bírósági hagyatékátadó végzés, amelyet a Balassagyarmati Járásbíróság hozott. Az anyakönyvek, illetve a YVA esetében vizsgáltuk az áldozatok kormegoszlását: Anyakönyvek YVA adatbázis fő 0-14 45 46 15-39 108 201 40-59 162 121 60110 41 ism.* 6 41 ossz. 431 450 * Ismeretlen korúak Vélhetően az örökösödési és egyéb hivatali ügyek miatt - az állami anyakönyvekben rögzített holttá nyilvánításokkal - a visszatért túlélők az idősebb korosztályok adatait őrizték meg az utókor számára, míg a Yad Vashem Intézet adatbázisában a fiatal felnőtt korosztályokhoz tartozó áldozatok emléke maradt fenn. A holocaust mint közösséget, megsemmisítette a balassagyarmati zsidóságot. 1944. december 8-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották a zsinagógát, melyet a háború után sem építettek már újjá. A romok közül mentette ki Simon István utásztiszt a Ferenc József 1894-es balassagyarmati látogatását és az uralkodó szavait megörökítő márványtáblát: „Népeim irányában a valláskülönbség nem képez válaszfalat szívemben. Királyi kegyelmemre és oltalmamra tehát Önök is mindenkor számíthatnak". A hazatértek csak romokat találtak. Egyetlen hitközségi épület sem maradt épségben. Egyetlen rituális intézmény sem vészelte át a háborút, a hitközség felbecsülhetetlen értékű okmánytára, több ezer kötetből álló könyvtára mind romokban hevert. 1947-ben összesen hat zsidó gyermek élt a városban. A megmaradtakat a dr. Czilczer György ügyvéd elnök, Büchler Jenő gyógyszerész társelnök és Grosz Imre jegyző által vezetett hitközség fogta össze. A rabbi 1947-ben Kálmán Pál volt, azonban egészségi állapota már nem tette lehetővé számára a városi közéletben való részvételt. A veszteséget talán mindennél megdöbbentőbb módon szemléltetik a Te vagy a tanú! című kötet adattárából kimásolt rövid túlélő-életrajzok: „Aranovits Márk és Mózes kereskedők, Balassagyarmat. Márk mint munkaszolgálatos teljesített szolgálatot, huzamosabb ideig volt Ukrajnában. Öccse, Mór-Mózes, szintén muszos volt és a Donnál is szolgált. Veszteségük: szüleik, 2 húguk, 1 öccsük. A. Mózes felesége szintén Auschwitzban lelte halálát." „Bergmann Hugó férfiruhaszabó, Balassagyarmat. A 301/7. században és a 107/21. kmsz-ben teljesített munkaszolgálatot, majd a deportálásból az amerikaiak szabadították fel. Feleségét, két kisgyermekét, bátyját, sógornőjét és gyermekeit ölték meg." „Bläyer Mór kereskedő, Balassagyarmat 1940ben már muszos volt, majd orosz fogságba esett Ukrajnában, ahol 1 évig volt. Édesanyját, 2 húgát Auschwitzban ölték meg." „Czilczer György dr. ügyvéd, az izraelita hitközség elnöke, Balassagyarmat. 1 évig volt deportálásban, és Ebenseeben, 1945. május 6-án szabadult fel. Szüleit, feleségét, gyermekét vesztette el." „Elfer Árpád kereskedő, szül. Balassagyarmat. A107/7. században teljesített munkaszolgálatot, majd Ukrajnába is kikerült, később pedig Galíciába. 1944. október 25-én Beregszásznál szabadult fel. Édesanyját, 2 nővérét és unokahúgát Auschwitzban ölték meg. Felesége szintén Auschwitzba volt deportálva, majd egy másik táborba került, ahol 6 hónapig volt, innen megszökött és Kolmó községbe - lábai lefagyva, teljesen magára hagyva - került, és az oroszok 5 nap múlva szabadították fel. Elfer Gáspár munkaszolgálatos volt Ukrajnában, 1944. december 31-én szökött meg." „Erdős Pál tisztviselő, szül. Balassagyarmat, A 107/309. században teljesített munkaszolgálatot, majd orosz fogságba került, ahonnan 1945 novemberében jött vissza. Felesége és édesanyja meghaltak." „Felsenburg Pál szeszgyáros, Balassagyarmat. A 107/310. század kötelékében teljesített munkaszolgálatot, majd orosz fogságba esett, ahonnan csak 1945. szeptember 15-én került haza. Családja, 348
