Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Baglyasalja - Balassagyarmat

több éven keresztül fejlesztette szaktudását, majd 1939-ben Balassagyarmaton önálló sütőmester lett. Korszerű péküzemmel rendelkezett. Két alkalmazottat foglalkoztatott. Felesége neve: Schwarcz Berta. Gyermeke: Andor. Ungar Jónás József textilkereskedő. Születési éve és helye: 1896, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Az I. világháborúban a 23. és 13. honvéd gyalogezred kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. Kitüntetései: a koronás vas érdemkereszt a vitézségi érem szalagján és a Károly Csapatkereszt. 1919-ben alapította meg balassagyarmati üzletét. Tagja volt az OMKE-nek. Felesége: Ungár Ilona. Gyermekei: Róbert és Noémi. A Balassagyarmati Ipartestület elnöke 1944. június l-jén a következő zsidó iparosok adatait állította össze az iparügyi miniszternek: Afterguth Adolf órás-ékszerész, Albert Irén kalapos, Alpár Ernő építőmester, Balázs Frigyes építőmester, Baneth Dezső kárpitos, Barth Ilona kalapos, Benedek Lajos és társa villanyszerelő, Benedek Miksa üveges, Berger Klára női szabó, Bergmann Hugó férfiszabó, Bodor Samu férfiszabó, Braun Nándorné női fodrász, Breiner Klára manikűr-kozmetika, Büchler Ernő sütő, Doman Sándor férfiszabó, Domann Ferencné női szabó, Elfer Ignác mészáros-hentes, Elfer Izidor mészáros-hentes, Engel Adolf szobafestő-mázoló, Englender Sándor borbély-férfifodrász, Erdélyi Imre nyomdász, Fischer Rózsa női szabó, Fridmann Bernát férfiszabó, Goldmann Róza fényképész, Grünberger Adolf nyomdász, Grünberger Ignác sütő, Grünwald Zoltán órás-ékszerész, Hajdú Árpádné kalapos, Havas József bádogos, Heksch Ede sütő, Heksch Imre sütő, Iczkovics Farkas borbély-férfifodrász, Kertész Jenő címfestő, Klein Jenő órás-ékszerész, Klein József bádogos, Klein Sándor férfiszabó, Kohn Ilona kalapos, Kohn Mária fűzőkészítő, Kohn Márkusz férfiszabó, Kovács Mór férfiszabó, Lebovics Mór cipész, Lehr Ferencné özv. sütő, Lengyel Imre nyomdász, Lichner Lajos cipész, Löffler Béla kefekötő, Lőwi Vilmos órás-ékszerész, Luczáthy Sándor férfiszabó, Lusztig Ferenc fényképész, Nádel Jenő villanyszerelő, Neufeld Mór férfiszabó, Nikolsburger Mátyás cipész, Ösztreiher Ábrahám bádogos, Platzner Miksa cipész, Polgár Alfréd cipész, Quittner Mórné női szabó, Rosenburg Dávid bettívésnök, Rózsa Jenő molnár, Rusznyák Miksa bádogos, Schindler Hermina női szabó, Schlesinger Fáni kelmefestő, Schlesinger József asztalos és Schulcz Mór asztalos, Schwartz Áron férfiszabó, Schwartz Ilona fűzőkészítő, Schwartz Ilona női szabó, Schwartz Márton szobafestő-mázoló, Siffer Jónás férfiszabó, Simon Izsák kóser hentes, Sirmann Lipót kóser hentes, Spitzer Benjámin parókakészítő, Spitzer Sarolta női szabó, Steinberger Simon férfiszabó, Steiner Ármin férfiszabó, Steiner Árpád sütő, Steiner Bertalan üveges, Steiner József asztalos, Steiner Miksa bádogos, Steiner Náthán bádogos, Strausz Andor kékfestő, Szécsényi Ármin mészáros-hentes, Szegedin Sándorné paplankészítő, Szegedin Teréz női fodrász, Székely Samu könyvkötő, Szügyi Gézáné üveges, Tusák Sándor órás-ékszerész, Weisz Dávid kifőző, Weisz Erzsébet női szabó, Wesztfid Alfréd sütő, Wohlberg Gizella női szabó, Wohlberg Lenke fehérneművarró. A 20. század húszas-harmincas éveiben a hitközséget - a Zsidó Lexikon kimutatása szerint Deutsch Dávid főrabbi, id. Schwartz Dávid elnök, Jónás Emil és Weisz Miksa alelnökök, Federer Salamon és Ungár Salamon gondnokok, Bodor Samu pénztárnok, Klein Dávid gazda, Haas Lajos és Gansel Ernő elöljárók, valamint Ádler Samu jegyző vezették. A gyarmati zsidó közösség a 18. század utolsó évtizedeitől kezdve - kisebb stagnálásokkal és visszaesésekkel - folyamatosan gyarapodott az 1920-as évekig. (1785: 529 fő, 1826: 870,1840: 849,1848: 1583,1869:2033,1880:2024,1910:2245,1920:2401). Ekkortól csökkenő tendenciát mutatnak a népesedési adatok: 1930-ban 2013,1941-ben 1712 (13,75%) izraelita vallású élt a városban. Rajtuk kívül 25 fő volt az 1939. évi IV. te. alapján „nem izraelita vallású zsidó". A város összlakossága 12 447 fő volt. Ugyanakkor - nyilván nem lehet e tekintetben az adott társadalmi-politikai helyzettől és állapotoktól elvonatkoztatni - mindössze 61-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek. 1942-ben a hatóságok internálták a balassagyarmati hitközség elnökét, Weisz Oszkárt. Ügyében még képviselőházi interpelláció is született, melynek következtében a belügyminiszter lényegében rehabilitálta az elnököt. Weisz Oszkár azonban, az internálótáborból való kiszabadulása után, már nem kívánt a közéletben szerepelni és lemondott tisztéről. Őt később, 48 éves kora és szívbaja elle338