Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Leszenye - Losonc

szebb felvidéki zsidó temetők közé tartozik. Sorai számozottak, rendezettek, a közepén vezető sétány két részre osztja. A vandál kezek számos sírkövet ledöntötték és megrongáltak, sírfeliratokat csúfítottak el zsidóellenes jelszavakkal és rajzokkal. A temető közepén található az 1909-ben felépített halottas ház, melyben a temetőőr részére készült egy kis lakás, mely jelenleg is laknak. Falán két magyar nyelvű emléktábla található, melyek Wohl Izraelnek (1786-1848), valamint szilasi és pilisi id. Szilassy Józsefnek (1755-1836) állítanak emléket. Az előbbi táblára vésett felirat ez: „A losonci izr. hitközség és Chevra Kadisa alapítójának az elévülhetetlen hála jeléül", míg az egykori földesúré a következő: „A losonci Chevra Kadisa első nagy jótevőjének, a magyar szent korona őrének, Torna vármegye főispánjának, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnokának emlékére". Az épület tetőzetét 2004 őszén kijavították. A tervek szerint zsidó múzeumot szeretnének berendezni benne. A temető hátsó részében az I. világháborúban elesett hősök sírjai találhatók. A századfordulóra Losonc kereskedelmének mintegy 80 százalékát zsidók irányították, a város legtöbb adót fizető polgárainak csoportját nagyrészt ők alkották (pl. 1912-ben a 37 virilis között 25 izraelita volt). A hitközség tagjai által létesített legjelentősebb ipari és gazdasági vállalatok: Sternlicht és Társai első magyar bádog- és vasedény-zománcoző gyára (1884/85-ben alapították), Herczog és Kohn szeszgyára (alapították 1891-ben, eredetileg nagyraktárként működött), Tarján Ödön mezőgazdasági gépgyára (1904), Lengyel Dezső szeszgyára (1910), Schwarc Jakab termény-, illetőleg ifj. Schwarc Sándor gyarmatáru vállalata. A 20. század első felében a nagyobb birtokokon mintagazdaságokat vezettek: losonczi Herzog Ignác, Sacher Gusztáv, Lengyel Dezső, Weisz Róbert, Weisz Samu, Schwarc Dezső, Fleissig Sándor és Kertész Árpád. A felsoroltak mellett említésre érdemesek további zsidó személyiségek is, pl. dr. Barta Mór (szül. 1873), a losonci gimnázium tanára, számos irodalmi, színháztörténeti tanulmány és könyv szerzője, Gedő Grünwald Miksa (1858-1933) matematikatanár, Vajda Béla (1861-1926) rabbi, író, dr. Patak Károly (1883-1915), az I. világháborúban önkéntesként bevonuló, hősi halált halt tanár, a losonci cserkészmozgalom megalapítója. Mühlstein Bernát (1875-1929) a LAFC (Losonci Athletikai Fottbal Club, 1902) alapító tagja volt. A vezetőségben vállalt szerepet Wohl Adolf (alelnök) és dr. Sacher Aladár (titkár). A losonci torna- és vívóegyesület alapító tagjai, vezetői között sorolják fel forrásaink Deutsch Bertalant, dr. Hoffman Lipótot, Rittinger Pált, Wohl Adolfot, továbbá Wohl Lajost. Végül közöljük a neológ hitközség vezetőségének utolsó, általunk ismert névsorát, 1933-ból. Az elnök Herczog Ignác gyáros, alelnök Fleissig József, iskolaszéki elnök ifj. Schwartz Sándor, iskolaszéki alelnök Stern Gyula dr., kultuszbizottsági elnök Schwartz Jakab, a jótékonysági osztály elnöke Kohn József, helyettese Krausz Fülöp, pénzügyi elöljáró Heksch Béla, pénztárnok Reinitz Gyula, templomgondnokok Demeter Jakab, Freisinger Soma, Hegedűs Jenő és id. Schwarz Sándor, hitközségi gazda Róna Sándor, hitközségi ügyész Kemény Adolf dr. voltak. Az elöljáróságba választott tagok: dr. Keszler Lipót, dr. Oppenheimer Ferenc, Engel Miksa, dr. Hertsko Jenő, Herczog Sándor, Kertész Árpád, dr. Schenk Károly, Lantos Jenő, Léderer Mór, Nagy Jakab, Redlinger Jaques, dr. Reinfeld Bertalan, Schwarz Artúr, Schwarz Dezső, dr. Singer László, Stellner Géza, Tausz Jakab, dr. Tausz Lipót, Weiner Sándor. Az ortodox hitközség elnöki tisztét 1933-ban dr. Keleti Lajos töltötte be. Losonc izraelita lakosságának lélekszáma a Kiegyezést követően a következőképpen alakult: 1880: 1193,1900: 2057,1910: 2135,1919: 2087,1936: 2278 fő. A Zsidó Lexikon szerzői 1929-ben a hitközség lélekszámát 2000 főre, a családok számát 500-ra, az adófizetőkét pedig 572-re tették. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 12 gazdálkodó, 50 szabadpályán levő, 8 tanító, 167 kereskedő, 21 ügyvéd, 5 köztisztviselő, 10 munkás, 4 nagyiparos, 14 orvos, 28 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 40 iparos, 4 mérnök, 8 magánzó és 137 egyéb kenyérkeresettel rendelkező személy élt a városban. A trianoni békediktátum a Felvidékkel együtt Losonc városát is elcsatolta Magyarországtól, mely csak az első bécsi döntés után tért vissza az anyaországhoz. 1941-ben 1747 (11,7%) izraelita és 70 keresztény vallású losonci polgárra vonatkoztak a zsidótörvények. 1944 tavaszán a neológ és ortodox hitközség még egyaránt működött. Az előbbinek körülbelül 1400 tagja és 388 adófizetője volt, az elnöki pozíciót dr. 582