Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Leszenye - Losonc

legtekintélyesebb polgára volt, vezetőségi tagja számos egyesületnek. „Temetésén részt vett nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül Losonc város és környéke. Kohn Ignác mindenkor megbecsülést és tiszteletet szerzett a zsidóságnak" - írták róla 1933-ban. A Chevra Kadisa vezetősége az 1930-as évek elején: elnök Rabin Pál, alelnök Büchler Gyula dr., titkár Schneller Pál dr., az ortodox hitközség kiküldöttje Gansel Gáspár, egyleti pénztáros Redlinger Jaques, pénzügyi ellenőr Reinitz Gyula, temetőfőgondnok Schmidl Sándor, egyleti gondnokok Barber Ignác, Blau Adolf, Diósi Farkas, Horn Sándor, gazdasági felügyelő Kohn Félix, egyesületi ügyész dr. Hajós József voltak. Választmányi rendes tagsággal bírtak: Bíró Sámuel, Spierer Ernő, dr. Hertskó Jenő, Székely Rezső, ifj. Kohn József, dr. Keszler Lipót, Somló Gyula, Lederer Mór, Pollak Sigfried, dr. Rosenberg Miklós, Sacher Gusztáv, ifj. Sacher Gyula, Schwarz Artúr, Schwarz Dezső, Schwarz Jakab, Singer Márk, Szusz Miksa, Ungár Miksa. A Losonczi Izraelita Nőegylet 1877. október 11én alakult meg Wohl Gáspárné választott korelnöknő vezetésével. Az alapítás éveiben az alapszabályokkal akkor még nem rendelkező egyesületnek 27 tagja volt. Hivatalosan csak 1880. július 29-én alakult meg, amikor egyesületi alkotmányát a magyar belügyrninisztériurn jóváhagyta (a szabályzatot 1913. január 16-án megújították). Az első évtized alatt a rendes tagok száma hetvenre emelkedett, az évi segélyek összege 528 forintot tett ki. A taglétszám húsz év múltán, 1900-ban a megosztott hitközségi élet dacára 196-ra emelkedett. A negyedik és ötödik évtizedben a tagok létszáma már elérte a 300-at. A nőegylet anyagi bázisa is szépen gyarapodott. Dr. Wohl Aladárné igen jelentős, 2000 koronás alapítványa csakhamar követőkre talált. Egyebek mellett például a római katolikus Rittinger Pál 1911-ben 200 koronát hagyományozott működésének segítésére. Az egyesület elnöknői: Sacher Gusztávné (20 évig), Kohn Ignácné (6), Stemlicht Sándorné (3), alelnökei: Vajda Béláné (18), Sternlicht Sománé (2), Kármán Zsigmondné (7), dr. Hertskó Jenőné (2 esztendeig) voltak. A pénztárnokságot Aranyossi Sándorné (13), Kármán Zsigmondné (7), az ellenőri tisztséget 20 éven át dr. Fischer Józsefné, a titkárságot ugyancsak húsz éven át Domber József töltötte be. A Losonci Izraelita Leányegyesület 1906. június 5-én alakult meg, alapszabályát 1906. szeptember 11-én hagyták jóvá. Titkára dr. Oppenheimer Ferenc, míg elnöke Sacher Gusztávné lettek. 1906-tól 1924-ig saját hatáskörében és saját pénztárából intézte a szegény sorsú lánygyermekek felruházását. 1910-ben a hitközség - a Szentegylet és az izraelita leányegylet anyagi hozzájárulásával - saját hatáskörében megalapította a „Patronage Szövetséget". Az országos „Patronage Szövetség" Rimaszombatból 10 gyermeket telepített Losoncra, az itteniek pedig magukra vállalták az eltartásukat és gondozásukat. A szövetség helyi szervezete 1921ben szűnt meg, feladatait az izraelita nőegylet látta el azután. A hitközség összességében - beleértve az alaptőkét és a kiházasítási alapot - a harmincas években már 16 alapítvánnyal rendelkezett. A losonci zsidók közül sokan harcoltak az I. világháborúban, 19-en pedig hősi halált haltak. A város területén két zsidó temető van, melyek egymás közelében, az egykori Losonctugár területén találhatók. A régebbi a mai Mocsáry Lajos utcában, az idősek otthona (az egykor városi kórház) épületével szemben található. Kb. az 1820-as évek táján alapították a városba települt zsidó családok. A mintegy 6000 m

2 nagyságú földterületet a Szilassy család biztosította számukra. Az újabb zsidó temető kialakítása után főleg az ortodox irányzat képviselői - férfiak és nők vegyesen - temetkeztek a régibe. A legutolsó elhantolásra az 1940-es években került sor. Kelet-nyugati tájolású, a sírok eléggé rendezetlen sorokban vannak. A legrégebbi sírköveket a 18. század első felében állították fel. Hasonló tájolású az új zsidó temető is, amely a Tugári tér északi sarkán, az egykori fiúkollégium épületével szemben, a mai Vajansky út mellett található. A városi képviselő-testület 1871. április 22-i határozatával hagyta jóvá a terület átengedését. A hitközség 1375 négyszögöl nagyságú ingatlant kért, de a testület csak 600 négyszögölt hagyott jóvá. Azzal a megjegyzéssel, hogy a maradék területet temetkezési helyül fenntartja, de csak akkor utalja át a hitközségnek, ha annak szüksége lesz rá. Az 1944-es „végső megoldás" gondoskodott arról is, hogy erre ne kerüljön sor. Kezdetben a neológok, később, az I. világháború után (a mai napig) már ortodoxok is temetkeztek ide. Még ma is a leg581