Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - Üzemek és üzletek elvétele

az ipari üzemek, hanem a kereskedések háza táján is jól kitapintható. A feszültség mértékét az is jelzi, hogy az alispánhoz a zsidó üzlethelyiségek kiutalásával kapcsolatban áprilistól szeptemberig eljuttatott tizennégy beadvány közül öt a döntések elleni fellebbezés (vagyis panasz) volt.

63 Mégpedig ellenére annak, hogy Kunder Antal kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter június legelején körlevelek és kiküldöttek segítségével valóságos ötletbörzét rendezett annak érdekében, hogy minél hatékonyabban és célszerűbben szabályozhassa a zsidó kereskedők üzleteinek és árukészleteinek átadását. (•SQ., 60.) Amint a lakásínség sem oldódott meg a zsidóság deportálásával Nógrádban, úgy a jelentős zsidó közösséggel bíró települések - elsősorban a városok - normális működése egyenesen ellehetetlenült a vészkorszak idején. Az iparosok és kereskedők kikapcsolása a gazdasági vérkeringésből gyorsan és komoly problémákat gerjesztett. Az Endlösung - amelyet racionális lépésnek véltek beteges megálmodói - végül totálisan irracionálisnak bizonyult. A nógrádi megyeszékhely, Balassagyarmat polgármestere 1944 első negyedéves jelentésében csupa negatívumot említett a „zsidótlanítási akció" mellékhatásaiként, pontosabban a város életének döccenőit erre vezette vissza. Bár az adóbevételek növekedtek, „ez az emelkedés csak látszólagos - magyarázta Vannay -, mert amíg az első negyedév a városi részben 8775 P 89 f többletet eredményezett az 1943. év első negyedével szemben, addig a második negyedév 880 P 02 f csökkenést mutat. Az adóknak ezen csökkenését a zsidó adótételek átmeneti kiesése idézte elő."

64 Az engedélyezett szükségóvótelepek megépítésében tapasztalt elmaradások okául sem nevezhetett meg mást, mint a „közbejött zsidó vagyonzárolást".

65 A zsidó üzletek és üzemek lezárása, amelynek tavasszal még olyannyira örült a sajtó, előbb-utóbb ugyancsak mérhetetlen gond és nélkülözés okozójává vált. A közel félezer tagot számláló szécsényi járási ipartestület már április 25-én (!) arról panaszkodott elsőfokú iparhatósági biztosának, hogy képtelenek dolgozni bizonyos papír- és írószerek nélkül, sőt, éppen betelt közgyűlési jegyzőkönyvük helyett sem kapnak újabbat, mert Schwarcz Nándor üzletét lezárták. Hanzély főszolgabíró öt nap múlva röviden csak ennyit tudott válaszolni: „Az iparhatósági biztos úr által hozzám beterjesztett anyagigénylést visszaadom azzal, hogy a zsidó üzletek bezárása folytán a kért nyomtatványokat kiutalni módomban nincsen."

66 A nyár végére a zsidó iparosok hiánya akkora gondokat okozott az országban, amely mellett az iparügyek szakminisztere többé nem mehetett el behunyt szemmel. Kereskedelmi ügyekért felelős kollégájához hasonlóan, a megoldást a keresztény kézművesek szükség szerinti áttelepítésében, „újraelosztásban" látta. Nyílt kényszert persze nem alkalmazhatott, az ötlet pedig - legalábbis Nógrádban - nem váltott ki túlzott lelkesedést. (•61., 62.) Ami a kereskedők lezárt üzleteit, pontosabban a készletek kallódását illeti, a nyár derekára egyre türelmetlenebbé vált a lakosság. Nem értették, miért fontosabb minden egyes pohár, tányér és befőttesüveg leltárba vétele, mint a zárolt árucikkek forgalomba hozatala, amelyekre „égetően szükségük volna a keresztényeknek".

67 (•öS.) Amikor szep63 Alispáni iktatószámok: 8510., 9387., 10654., 11404., 12050., 11317., 10907., 12541., 12718., 12898., 15026., 16304., 14588., 14693. 64 Nógrádi Hírlap, 1944. július 22., l.p. 65 Uo. 2. p. 66 NML

IX. 214. 279/1944. 67 A romlandó áruk eladásáról gyorsabban gondoskodtak. A szakminiszter az 50.500-as rendeletével egy időben intézkedett, hogy a lezárt zsidó üzletek romlásnak kitett árukészletét a helyi kiskereskedők, illetve a Hangya vagy más fogyasztási szövetkezetek vehessék meg. A nógrádi deportálásokkal párhuzamosan aztán újabb, az elsővel teljesen megegyező rendelkezést bocsátott ki azokra a készletekre gondolva, amelyek időközben romlásnak indulhattak (fémdobozos konzervek, cukorkák, olajos magvak, drogériái cikkek, légyfogó papír stb.). 62.378/1944. KKM számú rendelet. Ismerteti: Vértes 349. p. Az alispáni hivatalban június 15-én érkeztették, iktatószáma: 12697. A Nógrád Megyei Levéltárban: NML XV. 24.41. - Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945. Szerk.: Németh László - Paksy Zoltán. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2004.451. p. Neográdi Horváth Sándor megyei alispán hivatalába július 7-én érkezett a szécsényi főszolgabíró beadványa a „szécsényi gettóban talált romlandó élelmiszerek felhasználása" tárgyában. Iktatószám: 12697. 98