Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Vizslás - Zabar - Zagyvapálfalva
gyulafehérvári illetőségű Glück Andor és Fülöp 8 kh 448 négyszögölnyi szőlőbirtokáról maradtak fenn adatok. 1941-ben 1492 lakosa volt a településnek, akik közül tizennégyen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A deportáltak pontos számáról azonban nincs adatunk. A járási főjegyző 1946 júliusában a budapesti lakos Schnetzer Ágoston és neje, Rosenthal Krisztina javainak gondnokság alá helyezésére utasította a falu jegyzőjét. Ők bizonyára Budapesten élték át a vészkorszakot, mert 1944 decemberében - az Elhagyott Javak Kormánybiztossága szerint - onnan távoztak Svájcba. 1949-ben két izraelita lakott már csak a községben. Az áldozatok közül mindössze egyet, Klein Ödönnét sikerült azonosítanunk. VARSÁNYI ÁLDOZAT Klein Ödönné *Reiter René • an: Weisz Johanna • ap: - • szh: Szatmárnémeti • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: YVA Forrás: Mocsáry 1.299.; NML IV. 7. c/3. Öi. 978.; Gazdacímtár 185.; 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Ladányi 458-459.; Hausel Sándor: A falu a polgári forradalomtól a polgári rendszerváltozásig. Varsány 1849-1990 között. In: Varsány. Egy palóc falu évezrede. Szerk: Pálmány Béla. Varsány, 2000.117-119. és 135138.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; NML IV. 455. 2447/ 1943.; NML IV. 454. 20. 2079/1942.111.; NML IV. 454. 22.10713/1942. 3.; NML XXIV. 101.1. 321/1945. 9-10. Vizslás Az 1870. évi országos népszámlálás Vizsláson 11 izraelitát mutatott ki a község 647 lakója között. Számuk a továbbiakban a következőképpen alakult: 1880-ban 9,1890-ben 13,1900-ban 10,1910-ben 10,1920-ban 11,1930-ban 6 fő. 1941-ben 1084 lakosa volt a településnek, akik közül csupán kilencen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a kazári körjegyző azt jelentette a megye alispánjának, hogy Vizsláson Deutsch Sándor bérli vitéz Baranyai Miklós 800 holdas földbirtokát. A jelentéstevő szerint a terület alkalmas lenne a Közjóléti Szövetkezet céljaira, a tulajdonos azonban „nem kívánja a jelenlegi zsidó bérlőtől... az ingatlant átvenni még, sőt, ellenkezőleg, ezen bérlő kezében kívánja hagyni." Végül Baranyai - makacsul kitartva döntése mellett - csak 1944 áprilisában kötött adásvételi szerződést Deutschcsal, élő felszerelésének megvásárlásáról. A községi jegyző 1945-ben az említett Deutsch Sándor és két családtagja deportálásáról adott jelentést. Az esztendő végéig még egyikük sem tért vissza. Forrás: Gazdacímtár 183.; 1870. népsz.; Vallási adatok 48.; 1941. népsz.; NML IV. 454.27.620/1943.; NML XXTV. 101.1.472/1945. Zabar A település 1925 előtt Borsod-Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott. Ekkor ideiglenesen, majd 1929-ben véglegesen Nógrád-Hont vármegyéhez csatolták. Nógrádnak máig része maradt. A községben a 19. század második felében élt a legtöbb zsidó, ekkor számuk 15 fő körül mozgott. A 20. században tíz alá csökkent, 1941-ben a község 767 lakosa között mindössze négy izraelitát találtak az összeírok. A két világháború között itt voltak birtokosok Braun Andor örökösei (Bárkányi Béla és négy társa). Tulajdonukban lakóház, gazdasági épületek, cselédlakás, istálló, valamint két dohánypajta, továbbá 569 kh föld volt. Az 1935-ös Gazdacímtár szerint Bárkányi Béla itt is élt. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy Bárkányi nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Az elhagyott javak összeírása szerint 1948-ban még nem tért vissza. Forrás: NML IV. 454.77.4331/1940.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101.4.389/1947.; Gazdacímtár 183.; NML XXIV. 101. 4. szn/1948. Zagyvapálfalva A későbbi Zagyvapálfalva területén 1848-ban Andrásfalva és Pálfalva izraelitáit írták össze. Az előbbi településen mindössze egyetlen zsidó család élt. Grosberger Dávid Zemplén megyében született 740
