Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Tolmács

Sneller József szintén haszonbérletben dolgozott. Nőtincsen született. O maga 19 éves, felesége, a penci születésű Hantuch Hani pedig csupán 17 esztendős volt ekkor. Összeírták még a községben az 56 éves csapiárost, Holler Józsefet, aki - az összeírás szerint - magányosan élt. 1878-ban hét iskolaköteles, izraelita vallású gyermek élt a községben. Kohn Berti, Schichtanz László és Sándor, Kohn Nina, Herman és Johanna, valamint Jaulusz Nina egyaránt Szegedin Fülöp házitanítónál tanultak, tőle szerezték meg az elemi ismereteket. A század második felében számos zsidó család telepedett meg a faluban, így az 1880/90-es években létszámuk meghaladta a 40 főt. A századforduló azonban itt is törést hozott, 1910-ben 31, tíz évvel később 22,1930-ban pedig már csak 20 lelket írtak össze az országos népszámlálások során. 1941ben a község 971 lakosából 12-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Pápa Zsigmondnak volt itt 360 kh-as birtoka. A család a községben élt, kisebb földet Érsekvadkert községben is bírtak. Lengyel Mór földbirtokos és kocsmáros 1870ben, Pusztaberkiben született. Iskoláit Nagyorosziban és Balassagyarmaton végezte, majd kitanulta a mészárosszakmát. Apja, néhai Lengyel Fülöp mellett szabadult fel. 1914-ben átvette az üzlet vezetését, amely mellett 24 holdas birtokán is gazdálkodott. Virilisként tagja volt a képviselő-testületnek. 1916-ban a 60. gyalogezredhez vonult be. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Tereskén Wohl Henrichné és társai 360 kh 167 négyszögöles területét sorolták ide. Az 1945-ös jegyzői jelentés szerint a faluból a következő személyeket deportálták: Sámuel Jenő kereskedőt, feleségét és egy gyermekét. Visszamaradt utánuk egy ház 3 szobával és konyhával, berendezéssel; 3 kh föld és gazdasági felszerelések: ekék, borona, szekér, egy ló, egy sertés; továbbá 1 szatócskereskedés helyisége. „Viszsza nem tértek" - teszi hozzá a jelentés készítője. (Két év múlva, 1947-ben Mezőtúri jegyző már azt közölte az elhagyott javak kormánybiztosságával, hogy Sámuel Jenő és neje a deportálásban elpusztult, de gyermekük, László visszatért és Budapesten lakik.) Veisz Jakab mészárossegédet feleségével és két rokonával vitték el. Egy háromszoba-konyhás ház a hozzá tartozó bútorral, zongorával maradt utánuk. Földingatlanuk Pusztaberkiben volt, gazdasági felszerelésük: igás kocsi, eke, borona, egy „futó kocsi", két ló és egy tehén. A jelentés szerint a Pápa-féle gazdaságban „nem tartózkodott senki", tehát a család máshová költözött. Hátramaradt egy ház, mely hálószobából, ebédlőből, konyhából, „vegyes szobából" és nappaliból állt. A földbirtok akkor már a Földhitelintézet tulajdonát képezte. TERESKEI ÁLDOZATOK Berger Andor = N. Borgida? • an: N. Anna • ap: Berger Jehosua • szh: Tereske • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Marmorstein Ferenc = Feldmann Hani • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: dep. • af: YVA Pápa Frida • an: Ádler Gizella • ap: Pápa Zsigmond • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Jenő • an: Farkas Rozália • ap: Sámuel Adolf • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Jenőné *Kohn Gizella • an: - • ap: Kohn Ádám • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Rozália • an: Kohn Gizella • ap: Sámuel Jenő • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Veisz Jakab = Lengyel Sarolta • an: Veisz Adél • ap: Veisz Ignác • szh: - • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Veisz Jakabné *Lengyel Sarolta • an: Schwarz Mária • ap: Lengyel Fülöp • szh: - • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML

IV. 7. c/3.984.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 46.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 178. és 181.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.; NML IV. 512. 2. 933/1945. Tolmács Tolmácson nem élt jelentős lélekszámú zsidó közösség. 1870-ben a község 754 lakosából 9 izraelitát találtak a népszámlálás összeírói. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású kisgyermeket írtak össze a községben. Pas734