Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Szécsényhalászi - Szécsénkovácsi - Szendehely
A jegyző 1945-ös jelentése szerint a községből Friedmann Jánost és két hozzátartozóját deportálták. A családfőről tudjuk, hogy kocsmáros és szatócs volt. Fülekpüspökin, 1895-ben született. Eredetileg a kovácsmesterséget tanulta ki, 1924-ben ebben a szakmában önállósodott Endrefalván. Az 1930-as években települt át Felfaluba, ahol a kocsma és a szatócsbolt vezetése mellett régi szakmáját tovább is gyakorolta. Az I. világháborúban az orosz fronton fogságba esett. Nejét Fauerstein Klárának hívták. Friedmann János visszatért a deportálásból, akárcsak egy másik személy - talán a lánya -, a jegyző jelentésében szereplő Friedmann Lili. Egyéb hozzátartozóinak sorsáról nincs információnk. (Adataink alapján azonban elképzelhető az is, hogy Friedmannék 1942-ben már salgótarjáni lakosok voltak. A jegyző jelentése - melyben 600 négyszögöles házhelyüket említi - legalábbis ezt állítja.) Forrás: 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz.; Ladányi 449.; NML IV. 454. 20. 2079/1942.126. Szécsényhalászi A községben sosem élt nagyobb számú zsidóság. Az első említés 1845-ből való, akkor Oppenheimer János haszonbérlő lakott itt feleségével, fiával és egyetlen leányával. A család 120 forint jövedelemmel rendelkezett. 1870-ben a község 580 lakójából már 22 lélek tartozott az izraelita felekezethez. 1910-re a lakosok száma majdnem megduplázódott, mert 1066 szécsényhalászi polgárt tartottak számon, közöttük 11 zsidót. 1941-ben már csupán 6 izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a ludányi körjegyző házhelyek kialakítására alkalmasnak tartotta a község területéhez tartozó Pöstyénypusztán Kácser Simon örököseinek ingatlanát, továbbá Blumenthál Adolf örököseinek 33 kh, illetve Schwarcz Herman és Sándor 10 hold körüli birtokát. (Utóbbiak ingatlanai nagyrészt Endrefalván és Benczúrfalván terültek el. Halásziban csak az apátipusztai részek voltak.) A Weiner család öt tagját tudtuk azonosítani, részben anyakönyvi bejegyzések, részben pedig a szécsényi holocaust-emlékmű adatai alapján. 1947ben a községben élt Blumenthál Márton. SZÉCSÉNYHALÁSZI ÁLDOZATOK Weiner Adolf, dr. • an: - • ap: - • af: szécsényi eml. Weiner Adolfné*ReinitzRóza • an:- • ap:- • szh: Cered • ék: - • hé: - • hh: - • af: szécsényi eml. • „Özv. Blumenthál Adolfné (szül. Reinitz Róza) kereskedő és gazdálkodó Cereden született. Iskolái elvégzése után férjhez ment néhai Blumenthál Adolf földbirtokoshoz, aki 1930-ban hunyt el. Birtoka vezetését özvegye vette át. Ezt követően lett Szécsényhalászin kereskedő. Ernő fia részt vett az I. világháborúban. Gyermekei: Ernő, Sári, Márton." Weiner Simon • an: - • ap: - • af: szécsényi eml. Weiner Simonné *Blumenthál Sarolta • an: Reinitz Rózsa • ap: Blumenthál Adolf • szh: - • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weiner Zoltán • an: - • ap: - • af: szécsényi eml. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 977.; 1941. népsz.; 1910. népsz.; NML IV. 454. 20. 2079/1942.164.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947. Szécsénykovácsi (Kovácovce, SZK) 1870-ben a község 350 lakója között 20-an tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk 1910-ig 14 főre csökkent, noha ekkor már 579en éltek a faluban. Szécsénykovácsi 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1942-ből a budapesti dr. Sámson Friedmann József 18 kh-as szőlőbirtokáról maradtak fenn levéltári adatok. 1941-ben 13 személyt soroltak a zsidótörvények hatálya alá. Sajnálatos módon, az áldozatok közül senkit sem sikerült azonosítanunk. Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 22.10713/1942. 3. Szendehely Szendehelyen az 1910 előtti országos összeírások nem említenek zsidó lakost. (Az egyházi sematizmusok 1894-tól említik két személy itt lakását.) 1910ben 7,1920-ban 7,1930-ban 8 izraelitát írtak össze. 1941-ben 1114 lakosa volt a településnek, akik kö725
