Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Szécsény
1939-ben Chanuka egykor - és chanuka most című munkája; Jászai Samu (1859-1927) zsidó szocialista politikus. Szécsényben született, számos hírlapot szerkesztett. A Szakszervezeti Tanács titkára volt; Hegedűs Ármin építész (1869-1945) Szécsényben született. Főműve: a budai Szent Gellért fürdőés gyógyszálló épülete; Kardos István (1895-1945) hírlapíró. Szécsényben született, számos napilapnak volt a munkatársa. Önálló kötetei Fáradt Alakok (1913) és Függöny mögött (1918) címmel jelentek meg. Fejér Endre orvos (1901-1971) Szécsényben született. Az orvosi tudományok kandidátusa és nemzetközi hírű bőrgyógyász volt. A még élők közül - mások mellett - megemlítendő: Sokoly László orvosprofesszor (az Egyesült Államokban él), Davidovich Dina írónő (Mexikó), aki spanyol-angol nyelven megjelent visszaemlékezésében a holocaust ideje alatt átélt borzalmakról írt. És nem utolsósorban Ács Irén (Haas Irén) fotóművész, aki képeivel tette nemzetközileg is méltán ismertté szülőföldjét, a Palócföldet. Itt kell megemlíteni az általa szerkesztett könyvet. Visszaemlékezése a szécsényi zsidókról - gazdag képanyaggal illusztrálva - az Őrizd meg..., amely 2000ben adták ki a Liget Műhely gondozásában, Levendel Júlia szerkesztésében. A könyvet a minisztérium oktatási segédanyaggá minősítette, és 2003-ban Angliában is napvilágot látott Keep it safe! címmel, a Boulevard Books gondozásában. Szécsény és a hitközség életében jelentős változás állt be, amikor 1901-ben a Forgách-kastélyt az uradalommal együtt az evangélikus Pulszkyaktól a zsidó származású Gross család vette meg. Ok birtokolták az 1944-ben történt eladásáig. Grossék több esetben támogatták anyagilag a hitközséget, de más célokra is adakoztak. A zsidók a két világháború között Szécsényben is meghatározó szerepet játszottak. Néhány arcél az 1930-as évek közepéről: Glasz Antal kereskedő és gazdálkodó 1874-ben, Szandán született. Iskoláit Balassagyarmaton végezte, majd kereskedői pályára lépett. Üzlete mellett gazdálkodott is. A háborúban az orosz fronton volt és megsebesült. 75 százalékos rokkant lett. Neje Schwarcz Julianna volt. Glaser Dezső apja, Bertalan, a 20. század tízes éveiben költözött Szécsénybe, ahol fűszer-vegyeskereskedést nyitott. Fia az üzlet gyarapításával a húszas évekre nagykereskedő lett, akinek élelmiszerlerakatából eszközölték vásárlásaikat a község és a járás kereskedői. Emellett kiskereskedését is működtette. A két üzlet előtt a Shell benzinkútját kezelték. Glaser Dezső virilistaként tagja volt a község képviselő-testületének, egy időben pedig elnöke a Chevra Kadisának. 1943-ban halt meg. Klein Miksa fakereskedő és kocsmáros Szécsényben, 1896-ban született. Egy bécsi cég megbízottjaként dolgozott a fakereskedelmi szakmában, majd 1921-ben Szécsényben fűszerüzletet nyitott és azt 5 évig vezette, s mellette még fakereskedéssel is foglalkozott. 1926-ban kocsmáros lett a nagyközségben. Az I. világháborúban, orosz fronton hadifogságba esett. Hosszú ideig tagja volt a községi képviselő-testületnek. Neje Farkas Etel volt. Steiner Árpád sütőmester 1902-ben, Szécsényben született. Iskolái elvégzése után a sütőiparban képezte ki magát. Budapesten segédként fejlesztette szaktudását több éven keresztül. Ezt követően 1939ben Balassagyarmaton önálló sütőmester lett. „Péküzeme a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Két alkalmazottnak nyújt megélhetést" - írták róla még 1934-ben. Feleségét Schwarcz Bertának hívták. Wolf Béla adóügyi jegyző 1893-ban, Ruszkin született. Középiskoláit 1913-ban Iglón, a közigazgatási tanfolyamot 1918-ban Szombathelyen végezte. Működését, mint adóügyi jegyző, Szécsényben kezdte meg, és azt még a harmincas években is gyakorolta. Neje Niedermann Etel volt. Ida nevű lánya - ismereteink szerint - 1914 óta vezette a szécsényi postát. A helyi zsidó közösség létszáma a következőképpen változott a 18. század közepétől: 1746:19,1785: 389,1813:600,1815:475,1826:454,1840:564,1859: 547,1880: 454,1910: 456,1920: 383,1930: 356 fő. 1941-ben Szécsényben 301 fő tartozott a zsidótörvények hatálya alá, ebből 280 izraelita, 21 pedig keresztény volt (a Bolgár család tragédiájáról könyvünknek a Nógrád megyei gettósítással foglalkozó fejezetében szóltunk). A 1938-ban és az azt követően meghozott zsidótörvényeket sok esetben itt is maradéktalanul végrehajtották a hatósági személyek. Az 1944. áprilisi felmérés adatai szerint a hitközség lélekszáma 382 fő volt. A közösség élén dr. László Dániel orvos állt, az anyakönyvvezető rabbi posztját Fischer Her714
