Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Ősagárd - Palotás

halom községben mintegy 35 éven át korcsmáros­ipart folytatott és korcsmárosiparának folytatásá­ban a nyilas rémuralom törvénytelenül és jogtala­nul akadályozta, elhurcolva őt családjával együtt ismeretlen helyre, így nekem, mivel más megélhe­tési forrásom nincsen, továbbá kötelességemnek is érzem, hogy - ha a szülők a deportálásból haza­kerülnek - részükre a megélhetést biztosítsam..." A belügyminisztérium, 1944. április 28-án kelt határozatában, az üresen maradt őrhalmi köror­vosi állás betöltésére dr. Weiszhaus István bereg­szászi orvost rendelte ki. Weiszhaus doktor 1910­ben született lakóhelyén, sorsa - a YVA adatai sze­rint - Auschwitzban teljesedett be. Nincs adatunk arra, hogy a balassagyarmati gettóból került-e oda. ŐRHALMI ÁLDOZATOK Kohn Dezső = Kohn Mária an: Schlezinger Janka • ap: Kohn Ignác • szh: - • ék: 53 év • hé: 1945 • hh: dep. • aj: anyakönyv • „Kohn Dezső kereskedő, kocsmáros. Ipolykéren született 1892-ben. Iskoláit Balassagyarmaton, majd az iparrajziskolát Buda­pesten végezte, mely után a kereskedelmi szak­mát tanulta ki. 1913-ban átvette nagyatyja, néhai Kohn Mór cca. 1850-ben megalapított üzletét, és azt azóta megszakítás nélkül vezeti. Községi képvise­lő. 1914-ben a 25. gyalogezredhez vonult be, s az orosz fronton fogságba jutott, ahonnan csak több mint 3 év után jutott haza. Neje: Kohn Mária." Kohn Dezsőné *Kohn Mária • an: - • ap: - • szh: - • ék: 49 év • hé: 1945 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/2. ÖL 982.; Vallási adatok 36.; 1870. népsz.; Vallási adatok 38.; NML IV. 454.77.4331/1940.; 1941. népsz.; Ladányi 426.; NML IV. 509.5.1025/1945.; NML IV. 454. 9427/1944.1-2. Ősagárd A településen 1848-ban mindössze egyetlen zsidó családot találtak az összeírok. Az alsópetényi szü­letésű Brill Lázár mint haszonbérlő élt itt feleségé­vel, két fiával és két kislányával. A közösség lélek­száma a század második felében is csak tíz fő kö­rül mozgott, ami azután a 20. század első évtize­deiben ötfősre csökkent. 1878-ban négy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Steinecz Izi­dor (7 éves), Mari (10), Gizella (12) és Helén (8) vi­szont nem jártak iskolába. 1941-ben 620-an éltek a faluban, közöttük 5 izra­elita. Ez vélhetően egy családot jelent (1930-ban ugyanennyi zsidót írtak össze). Bizonyára a berceli eredetű Gansl Dávid család­járól van szó, aki 1922-től bérelte és művelte Ber­czeller Mór és Samu közel 200 kh-as birtokát. Egyik gyermeke Bérceién, a másik Osagárdon született. Ganslék utólagos anyakönyvezése Bérceién tör­tént meg 1948-ban, a családfő kivételével. Az ő visz­szatértében talán még bíztak ekkor. Halálát az Iz­raelben élő Márta lánya jelentette be a YVA adat­lapján, 1992-ben. A jogfosztó törvények miatt a család a hábo­rús években visszatért Bérceire (ezért az ottani ál­dozatok listájára vettük fel őket), ahonnan azután a balassagyarmati gettóba hurcolták minnyájukat. Forrás: NML IV. 7. c/2. ÖL 985.; NML VI. 501.1.; Gazda­címtár 180.; 1941. népsz.; Vallási adatok 38.; NML V. 302. 250/1944. Palotás A források arra utalnak, hogy Palotásra a 18. szá­zad végén költöztek az első zsidó családok. 1819-ben 11 izraelitát tüntet fel az egyházmegyei sematiz­mus. 1828-ban itt élt Sáfrány István és Bemard Mó­zes kocsmabérlő családja. A század közepéig azon­ban számuk csökkent, az 1840-es években már csak ketten laktak a településen. 1848-ban csupán Svei­czer (Schweitzer) Jakab 28 éves, ecsegi születésű „itczés kocsmárost" írták össze, aki abban az év­ben, Szent József napján érkezett a faluba. 1878-ban 7 iskolaköteles, izraelita vallású gyer­meket írtak össze Palotáson. Protovin Adolf, Salcz­berger Jenő, Engländer Ignác, Eizler Vilmos és Ká­roly, Perlusz Jakab, valamint Salzberger Rozál egy­aránt Blumenthál Miksa házitanítóhoz járt. A zsidók lélekszáma az 1860-as években indult ismét növekedésnek. Az 1869-es egyházi sematiz­mus már 25 fős közösségről tudósít. A helyi zsidó­ság lélekszáma a következőképpen alakult: 1880: 32,1890:38,1900:45,1910:53,1920:44,1930:20 fő. 657

Next

/
Oldalképek
Tartalom