Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Óvár - Őrhalom
Schwarcz Gyuláné *Wollner Szeréna • an: N. Hermin • ap: Wollner Samu • szh: Nógrádverőce • ék: 44 év • hé: - • hh: dep. • aj: YVA Wéber Ernő • am - • ap: - • szh: Verőce • ék: 34 év • hé: - * hh: musz • afi YVA • ill. biz. Weinzelberg Lipót • an: Schweid Lotti • ap: - • szh: Verőce • ék: 42 év • hh: musz • aj: YVA • ill. biz. Forrás: NML VI. 501.1.; Szomszéd András: Verőcei évszázadok. Verőce, é. n. 154. és 174-175.; Vallási adatok 108.; 1941. népsz.; NML IV. 454.14.2335/1942.; Visszatért Felvidék 52.; NML VII. 1. 2861/1941.; NML IV. 454. 20. 2079/1942.139.; NML V. 302. 250/1944. Óvár (Olováry, SZK) 1870-ben 488 lakos élt a településen, közöttük 8 izraelita, akiknek száma 1910-ig tíz főre nőtt. A község 1920 és 1938 között a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott. 1941-ben a 472 óvári polgár közül négyen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Bizonyára egyetlen család helyben lakásával kell számolnunk a településen. Az áldozatokra vonatkozóan csak bizonytalan adatokkal rendelkezünk. A Yad Vashem adatbázisában a különböző Óvár nevű településeket (pl. Mosonmagyaróvár) rosszul azonosították. A Nógrád megyei községet egyik adathoz sem sorolták. Egy család esetében mégis felmerül annak lehetősége, hogy őket talán innen hurcolták el. Klein Jenő adatlapján ugyanis a születés helyét „Sclabona"ként adta meg az adatközlő, amit a YVA munkatársa szerintünk tévesen azonosított a Turóc megyei Sklabinával. Szklabonya (Mikszáthfalva, most Sklabiná) ugyanis Nógrád megyei helység. Könynyen lehet, hogy a Klein család lakóhelyeként feltüntetett Óvár is az ittenivel azonosítható. Ebben az esetben az 1900-ban született Klein Jenőt, Klein Adolf és Fáni fiát, valamint a Selmecbányán, 1905ben született feleségét, Ilovszky Margitot a megyei áldozatok közé kellene számítanunk. Akárcsak két gyermeküket, a 11 éves Katót és a négyéves Pált. Jelenlegi ismereteink birtokában azonban ezt csak ebben a formában tesszük meg. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz. Qrhalom Az 1848-as megyei összeírás szerint Őrhalom (akkor még Trázs) községben 12 izraelita élt. Találunk közöttük kocsmárost, boltosnőt, szolgálót, házalót, „ oskolás"-t. Mindannyian a környező települések valamelyikén születtek, kivéve Hofmann Gábor két gyermekét, akik már helyben látták meg a napvilágot. Az 1870-es országos népszámlálás 7 izraelitát talált a község 765 lakója között. Tíz év múlva számuk 28-ra nőtt, 1920-ban azonban 10 főre csökkent. Ezt követően ismét nőni kezdett, így 1941-ben már 29 személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Némi különlegességet jelent, hogy a falu bírája 18 éven keresztül zsidó ember, Kürti Jakab volt. A Kürti (azelőtt Kohn) család tagjait a 20. század első felében Cserháthalápon, Csesztvén és Órhalomban találjuk. Jakab is Halápon született, 1856-ban. Iskoláit azonban már Őrhalmon végezte, és apja mellett a mezőgazdálkodást sajátította el. 1878-ban önállósult, 76 kh-as birtokot vezetett. Tagja volt a balassagyarmati takarékpénztár felügyelő bizottságának is. Az 1941-ben megállapított lélekszámhoz képest meglepően kevés, mindössze két zsidó áldozat neve vált ismertté a községből. Érdekes, hogy 1945 októberében Airman László körjegyző is csupán Kohn Dezsőt, feleségét és fiát jelzi deportáltként, megjegyezve, hogy a 22 esztendős Tibor már visszaérkezett a munkaszolgálatból. Airman az adatok közlése után megjegyzi: „Más eltávozott egyén nincsen." Ez azt jelenti, hogy az 1941-es adat ellenére 1944-ben már csak a Kohn család három tagja képviselte az izraelita felekezetet a faluban. Kohn Dezső kocsmáros hosszú évtizedekig vezette italmérését. Itt volt lakóháza is, két lakrészszel. Az egyik szoba-konyha, 2 üzlethelyiség felosztású, a másik szoba-konyhás (talán fia lakott itt). Ezektől külön volt a kocsmájuk és a szatócsboltjuk. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy Kohn Dezső nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Visszaérkezése után fia kérelmezte az iparengedély kiadását, akkor még azt írva apjáról, hogy „Or656
