Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Nógrádkövesd - Nógrádmarcal

muel Rezső • szh: - • ék: 9 év • hé: 1945 • hh: dep. • aj: anyakönyv Walner Fülöp = N. Jozefa • an: - * ap: - • szh: Vác • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • Ö/; YVA • ill. biz. Forrás: Mocsáry 313.; Fényes Elek II. 143.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 34.; NML V. 322.1. 2986/1942.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 454.11.722/1944.4-5.; NML V. 322.1334/1944.; NML V. 322.2.10.; NML V. 322.2.14.; NML V. 322.2. d. 138-140.; NML V. 322.2 d. 144-146.; NML XVII. 406.1.1. sz. n. Nógrádkövesd Az 1848-as megyei összeírok nyolc izraelitát talál­tak Kövesden. A 23 éves Perlusz Mózes, aki „iczés" kocsmáros volt, nejével, leányával és testvérével élt együtt, míg a szintén fiatal, 25 éves Schneller József bérlőként tartotta el feleségét és csecsemő­korú kisfiát, valamint egy körtvélyesi születésű szol­gálóját. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, iz­raelita vallású kisgyermeket írtak össze a faluban. Schönwald Lina a helyi községi iskolában sajátította el az elemi ismereteket. A19. század második felében a kis közösség lé­lekszáma közel húszra nőtt, a századforduló után azonban tíz alá csökkent. 1941-ben a település 503 lakója közül már mindössze hárman tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Az állami anyakönyvek két áldozat nevét és ada­tait őrizték meg. A Yad Vashem adatbázisában ide­valósiként szerepel Lichtensteinné Kohn Irén (szül. Tárnáméra, 1905. Anyja: Weisz Júlia, apja: Kohn József). O Stutthof lágerbe került, azonban továb­bi sorsát nem ismerjük. Bizonyára Lichtenstein Je­nő felesége volt, aki 1944-ben tulajdonnal bírt a köz­ségben. Az elhagyott javak 1945-ös összeírása sze­rint Jenővel együtt hurcolták el feleségét és lányát. Vagyonuk ingóságokból és egy hálószoba beren­dezéséből állt csupán. Más, rájuk vonatkozó adat­tal nem rendelkezünk. NÓGRÁDKÖVESDI ÁLDOZATOK Susitzky Ernő • an: Gescheit Berta • ap: Susitzky Márk • szh: - • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Susitzky Márkné *Gescheit Berta • an: Delikát Mária • ap: Gescheit Lipót • szh: - • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 986.; NML VI. 501.1.; Vallá­si adatok 34.; Népsz. 1941. Nógrádmarcal A községben már a 19. század elején is élt néhány zsidó család. Mocsáry Antal 1826-ban megjelent monográfiája 23 fő jelenlétét mutatta ki, az 1828-as országos összeírás pedig kettejüket meg is nevezi: Herschl Fülöp és Bemard Ábrahám a falu kocsmá­ját és a mészárszékét bérelte. 1848-ban három családot találtak itt a megye ki­küldöttei. Öszterreicher Samu 32 éves volt, Szügy­ben született, foglalkozásaként az „itzés" megjelö­lést olvashatjuk. Feleségét és három fiát tartotta el. Farkas Rózsi kocsmát bérelt. Fiatalon jutott öz­vegységre, hiszen még 1848-ban is csak 38 éves volt. Nem kevesebb, mint kilenc gyermekéről kel­lett gondoskodnia, akik közül a legkisebb félesz­tendős, a legnagyobb pedig 18 éves volt. Fülöp Marcsa szintén özvegyasszonyként tartot­ta el két fiát. 35 éves volt, és a családfők közül egye­dül ő született helyben. Kereskedéssel foglalkozott. 1870-ben a község 575 lakosa között tizenegyen tartoztak az izraelita felekezethez. 1885-ben még 35-re szaporodott fel a számuk, de ez 1900-ra 14 fő­re csökkent. A 1910. évi népszámlálás még tizen­egy főt talált a községben, az 1920-as viszont már csak négyet. 1935-ben a balassagyarmati Ilovszky Árminnak volt itt nagyobb birtoka, amelyet bérletbe adott. A háború éveiben Deutsch Henrik helyi lakos más­fél holdas szőlőtulajdonát írták össze. Az 1941. évi népszámlálás mindössze 2 izraeli­tát és 2 keresztény, de a zsidótörvények hatálya alá tartozó személyt talált a 919 lakos között. Vél­hetően a Deutsch család két tagjáról, anyáról és fi­áról van szó, akiknek utólagos halotti anyakönyvi bejegyzését megtaláltuk. Nevüket a településen, a világháború valamennyi áldozatával, katonahő­sével együtt, egy 1991-ben felavatott emléktábla is őrzi az emlékezet számára. Deutsch Józsefet a hatóságok, azzal az indoklás­637

Next

/
Oldalképek
Tartalom