Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Mohora
mert jövendőnkről, a magyar kisgyermekekről van szó. ... Mohóra, 1944. május hó 6-án." A döntést nem ismerjük. Lőwy Adolfról és feleségéről, Erdélyi Saroltáról már szóltunk könyvünk gettósítással kapcsolatos fejezetében. A Lőwy család mindkét tagja orvos volt. Dr. Gyenes Vilmos körorvos távozása után, 1919. december 15-én vették át a körorvosi állást, amiben 1920. március 18-án véglegesítették őket. Lakásuk és rendelőjük az ún. Bittera-kastélyban volt. Róluk a községi monográfia így ír: „Fizetésük kevés volt. Megélhetésüket segítették az uradalmak. Mint kommenciós orvosok, az évi fizetés fejében tüzelőt, gabonát, hízott sertést kaptak. Ennek fejében ellátták az uradalmi alkalmazottak és cselédek gyógykezelését. A rendelő berendezésére, műszerekre, kötszerekre támogatást sehonnan sem kaptak. A maguk erejéből kellett ezeket biztosítani. A nagy orvosi kör ellenére kevés volt a beteg, kevesen voltak biztosítva. Az orvosnak nem mindenki tudott fizetni. Ha ellenszolgáltatás nélkül kezelte is a beteget, a gyógyszert kiváltani már nem tudták. Gyakran szánalmas kép fogadta az orvost, amikor a családokhoz betért. Az uradalmi cselédek előnyösebb helyzetben voltak. Az orvos sokszor került összeütközésbe a grófi uradalom intézőjével, Stangl Istvánnal, aki sokallta a felírt gyógyszert. A recepteket neki kellett láttamoztatnia, hogy a beteg a patikában megkaphassa a gyógyszerét. Volt rá eset, hogy a receptet, melyre a beteg gyermek részére kétféle gyógyszer volt felírva, kettétépte, s csak az egyik felét adta oda az anyának, mondván: 'az is elég neki'." Lőwy doktort és feleségét 1943-ban, a zsidótörvények miatt távolították el állásukból. A megyei tiszti főorvos - az orvoshiányra hivatkozva - igyekezett őt állásában megtartani, de ehhez a belügyminiszter nem járult hozzá. Ennek ellenére a községben maradtak. Miként Czilczer György könyvünkben is közölt visszaemlékezése megőrizte, amikor a gettóba kellett vonulnia, „dr. Lőwy Adolf mohorai körorvos úgy érkezett be, hogy mindenki hozott be falujából egy-egy bútordarabot külön szekéren, így akartak rajta segíteni". Csak az 1925ben született Éva lányukról tudjuk, hogy visszatért a deportálásból. 1947-ben már Budapesten élt. A kisebbik Lőwy lány, az 1928-ban világra jött Zsuzsi sorsát nem ismerjük. A család azelőtt Debercsény községben is bírt 80 kh földet. Polacsek Emilről, feleségéről és Zsuzsi nevű lányukról alig rendelkezünk ismerettel. (Emil valószínűleg azonos a Szentén birtokos Pollatsek Ármin gyermekével.) Az 1945-ös jegyzői jelentés is megfeledkezik deportálásukról. Ennek az lehetett az oka, hogy a család Balassagyarmaton is rendelkezett házzal, és talán odatartozónak tartották őket. A YVA adatlapjai azonban egyértelműen mutatják idevalósi illetőségüket. A feleség testvére, Magdalena Berger 1979-ben és 1999-ben ismételten adatlapot töltött ki a család mindhárom tagjáról a YVA számára (utóbbihoz a fényképeiket is mellékelte). A családot egyértelműen mohorainak tartotta. Az egyik lapon Polacsek Emil mint földbirtokos szerepel. A források szerint gettóba került özv. Schwartz Józsefné és lányai, Éva és Ágnes is. (Jeli Ferenc szerintünk tévesen - a lányok apjaként Schwartz Gábort jelöli meg.) A család az 1930-as évek elején került Mohorára, az 1927-ben épült Udvarnoky-féle kastélyt bérelték, amely akkor balassagyarmati zsidó családok tulajdonában volt. A család berceli eredetű lehetett, erre vall részben az, hogy Éva lányuk ott született 1927. december 24-én, másrészt az 1935-ös birtokos kataszter adatai is ezt erősítik. Ekkor még ugyanis nem Schwartzék bérelték Klein Dávid balassagyarmati kocsmáros és kereskedő feleségétől a 200 holdat meghaladó birtokot, hanem Schwartz feleségének, Fischmann Honának a testvére, a Bérceién lakó Ernő. Schwartz József 1941-ben hunyt el, özvegye ezután vette át a birtok igazgatását. MOHORAI ÁLDOZATOK Deutsch Dávidné *Kohn Júlia • an: Jungreisz Cecília • ap: Kohn József • szh: - • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Deutsch Veronika • an: Grünhut Ilona • ap: Deutsch Mihály • szh: Mohóra • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Lőwy Adolf, dr. = Erdélyi Sára, dr. • an: Rosenfeld Fanni • ap: Lőwy Sámuel • szh: Debercsény • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv • „Dr. Lőwy Adolf körorvos 1893-ban, Debercsényben született. A középiskoláit Balassagyarmaton, az egyetemet pedig a fővárosban végezte és 1918-ban kapta meg diplomáját. A budakeszi tüdőszanatóriumban kezdte működését, majd Romhány köror626
