Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Képek a Nógrád megyei zsidóság történetéből - Hitközség – templom – közösség
Az egyes településeken belül közigazgatási önállósággal bíró zsidóközségeket (Communitas Judeorum) a zsidóság politikai egyenjogúsításától (1867) váltották fel a mai értelemben vett, minden zsidót kötelezően magukba foglaló hitközségek, melyek szertartási, kulturális és humanitárius intézményeket tartottak fenn. Az izraelita hitközségek anyakönyvezési ügyét öszszefoglalóan 1885-ben szabályozták az 1924. számú VKM rendeletben. Anyahitközségnek csupán azon hitközségek voltak tekinthetők, amelyeknek anyakönyvezés! joggal felruházott rabbisága volt. A fiókhitközségeket az anyahitközség felügyelete alá helyezték. „Valamint minden magyar állampolgárnak valamely belföldi község kötelékébe kell tartozzon, úgy minden izraelitának valamely belföldi hitközséghez kell tartoznia, és pedig a lakóhelyükön levő, ahhoz legközelebb eső hitközséghez. (1868: 53. te. 20. §)" - fogalmaz a Zsidó Lexikon. A hitközséghez tartozás tehát közjogi kötelesség és megtagadhatatlan jog volt, amely az ott lakástól függött. Az anyakönyvezés és az ahhoz kapcsolódva létrehozott anyakönyvi kerületek alapvetően meghatározták a megyei zsidóság egyházszervezeti tagozódását is. Az anyakönyv-vezetési joggal bíró hitközségekben ún. anyakönyvvezető rabbik működtek (Nagyorosziban, majd Érsekvadkerten, Balassagyarmaton, Bérceién, Szügyben, Szécsényben, Csecsén, Szirákon, Füleken, Losoncon és Salgótarjánban), s az általuk vezetett hitközségek anyahitközségi ranggal bírtak. Bár az állami anyakönyvezés bevezetése csökkentette ennek jelentőségét, az egyházszervezeti tagozódásban az anyakönyvi felosztás sokáig megőrizte még meghatározó jellegét. A megyebéli hitközségek az 1868-1869-es zsidó vallásszakadást követően szinte kivétel nélkül az ortodoxia útját választották, de pl. Losoncon két hitközség is működött: itt a neológok a vészkorszak előestéjén négyszer annyian voltak, mint az ortodoxok. 1) A losonci neológ (kongresszusi) izraelita hitközség alapszabályai 1896-ból. 2) A hitközségek elnökei többnyire a közösség vagyonosabb, tekintéllyel rendelkező tagjai közül kerültek ki. A képen Herzog Ignác gyáros, a losonci izraelita hitközség elnöke látható az 1930-as években.
