Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Karancsság - Keszeg
1941. népsz.; NML IV. 514.1. 2890/1945.; NML IV. 503. 276/1947.15.; adatközlő: Tóthné dr. Kerekes Andrea jegyző. Karancsság A községben 1870-ben az 1066 lakos között 20 izraelita élt. Számuk a további évtizedekben is tíz és húsz fő között mozgott. 1941-ben azonban már csak két zsidót találtak az összeírok. Az 1935. évi Gazdacímtár szerint Szabados Gyula rendelkezett itt nagyobb, 550 holdas birtokkal. Földjei a községtől mintegy két km-re fekvő Csomapusztán voltak. Az elhagyott javak kormánybiztosának 1950-ben készült összeírása szerint a háború előtt Gross Somának, Szabados Gyulának, nejének és Ervin nevű fiának, valamint Tausz Jenőnek és feleségének voltak ingatlanai a községben. (Utóbbiak már 1945ben is szerepeltek az elhurcoltak listáján.) Tauszék minden bizonnyal a faluban éltek, hiszen a feleség utólagos anyakönyvezése is itt történt meg. A család elhagyott javairól 1946 júniusában felvett jegyzőkönyv szomorú megállapításait idézzük: „a gondnokolt és neje tulajdonát képezi 224 négyszögöl beltelki ingatlan és a rajta épült 235. házszámú lakás, melléképülettel. A lakás áll a következő helyiségekből: 2 szoba, 1 volt kocsmahelyiségből, 1 üzlethelyiség, 1 konyha. Mellékhelyiségek: 1 kisebb, 1 nagyobb istálló, 1 volt vágóhíd helyiség, 1 magtár. Megjegyzendő, hogy úgy a lakásról, mint a mellékhelyiségekről az ajtók és ablakok hiányoznak ... A lakásban és a mellékhelyiségekben semmiféle ingóság nincs, mindennemű ingatlan vagyon a háború alatt megsemmisült, az üzleti berendezésekkel együtt." KARANCSSÁGI ÁLDOZAT Tausz Jenőné *Schwartz Ilka • an: Steiner Cecília • op: Schwartz Márk • szh: - • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 518. a) 7.1388/1945.; NML XXIV. 101.6. 21.476/1950.; Vallási adatok 24.; Gazdacímtár 184.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 109.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 931/1946. Keszeg 1848-ban mindössze három izraelita élt a településen: Vaszler József nejével és kisgyermekével. A családfő a közeli Pencen látta meg a napvilágot, kocsmát tartott fenn Keszegen. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Schiffer Lina ekkor még nem járt iskolába. Az 1870. évi országos népszámlálás négyfős adata is egyetlen család ittlétét sejteti. Ez vélhetően így maradt a következő évtizedekben is. 1941-ben - a falu 814 lakója között - ugyancsak négy izraelitát találtak az összeírok, és egy olyan személyt, aki megkeresztelése ellenére a zsidótörvények hatálya alá tartozott. 1935-ben Schiffer Géza keszegi lakos 9 holdas birtokának adatait közli a Gazdacímtár. Schiffer a közeli Pencen 27 hold földdel rendelkezett és Kosdon is bírt egy közel 65 holdas területet. A keszegi körjegyző 1942 szeptemberében azt jelentette a megye alispánjának, hogy a településen „lenne egy zsidó birtok, azonban ez nincsen bérbe adva, maga a tulajdonos műveli. Ennek a területnek mintegy 80 hold[ja] javarészben szántó." 1944 elején számba vették a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Keszegen Schiffer Géza és Lipót 18 kh 1427 négyszögöles és Márk Ábrahámné 17 kh 415 négyszögöles birtoka került felsorolásra. 1944 májusában Schiffer Gézát - Schiffer René keszegi lakossal egyetemben - „megkülönböztető jelvény nem viselése miatt" a rétsági főszolgabíró internálta. Schiffer Gézáról egy 1942-ben keletkezett irat azt közli, hogy „55 hold földje 44 000 pengőt, 1 háza és üzlethelyisége 10 000 pengőt, gazdasági felszerelése és állatállománya 20 000 pengőt ér; földmíves kisbirtokos, de fűszerkereskedéssel is foglalkozik; mert az üzletük részére ő szerzi be a szükséges árukat, ezzel is csinál 3-4000 pengő forgalmat havonta..." Tudjuk róla, hogy fia, György 1914. november 17-én Keszegen született. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett a 100 kh-nál nagyobb mezőgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szőlő és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban 553
