Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Karancslapujtő
KARANCSKESZI ÁLDOZATOK Brünner Elza • an: Weisz Ida • ap: Brünner Mór • szh: - • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Brünner Gyula • an: Weisz Ida • ap: Brünner Mór • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Brünner József • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • aj: St. eml. Grosz József • an: - • ap: - m hé:m hh:- • aj: St. eml. Grosz Lajosné • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - 'hh: - * aj: St. eml. Schwarcz Margit • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • aj: lev. dok. • ill. biz. Sugár Miksáné • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • Ö/; St. eml. Weisz Miksáné • an: - • ap: - • szh: - • é/c: - év • hé: - • Wi; - • aj: St. eml. Forrás: 1941. népsz.; T. Pataki László: Útonjátó - Feljegyzések Nógrád megyéről. [Salgótarján, é. n.] 185-186.; Ladányi 387.; Felvidék, adattár 57. Karancslapujtö (1944-ben: Bocsárlapujtő) 1848-ban a megye öszszeírói öt zsidó családot találtak Bocsárlapujtőn. Az izraelita lelkek száma 25 volt. Schönberg Ábrahám 1813-ban született Szécsényben. Egy esztendeje költözött a faluba, ahol boltosként működött. Felesége, a szintén szécsényi Lemberg Magdolna, 10 esztendővel volt nála fiatalabb. Két kisgyermeket neveltek. Svejczer (Schweitzer) Mózes árendás volt. Kilenc éve élt a településen. Csecsén született, 1803-ban. A vármegye székhelyéről, Balassagyarmatról nősült, Heksch Karolint vette feleségül. Négy gyermekük élt velük. Bizonyára az előbbi közeli rokona lehetett a másik összeírt, Svejczer Ignác, aki szintén Csecsén született, 1814-ben. Az ő neje, Bart Franciska is Balassagyarmatról származott. Ignác kocsmáros volt. Három kicsiny gyermeket neveltek. Mindössze öt éve éltek itt. Czerni Márton kocsmáros 1816-os születésű volt, feleségével három kisgyermekükről gondoskodtak. Brodi Ignác mészáros 30 éves volt az összeírás időpontjában. Zsadányban látta meg a napvilágot. Felesége, aki Pásztón született, négy évvel volt fiatalabb nála. Hat esztendeje érkeztek a településre. Három gyermekük közül a két fiatalabb már itt jött világra. 1878-ban 10 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Adataik: Schwarcz Etelka (szül. Lapujtő, 1872. Apja: Schwarcz Gábor kereskedő), Gutfreind Móric, Emma és Ilona (szül. Nógrádmegyer, 1866.1868., ill. 1869. Apjuk: Gutfreind Ignác földbérlő), Groszmann Móric (szül. Karancsberény, 1868. Apja: Groszmann József házaló), Schwarcz Jakab (szül. Karancslapujtö, 1872. Apja: Schwarcz Tóbiás kereskedő), Vinternicz Gábor, Mária és Száli (szül. Karancslapujtö, 1864., 1863., ill. 1870. Apjuk: Vinternicz Herman szatócs), Schneller László (szül. Karancslapujtö, 1866. Apja: néhai Schneller Mór házaló). Mindegyiküket Valesz Herman helybeli magántanodájában oktatták az elemi ismeretekre. Itt tanult továbbá a karancsapátfalvai Schönberg Gábor (szül. Szécsény, 1870. Apja: Schönberg Dávid kocsmáros), valamint Schlesinger Netti, Lipót és Pepi (szül. Karancsapátfalva, 1865., 1869., 1867. Apjuk Schlesinger Ábrahám) is. A zsidóság létszáma a következőképpen alakult: 1870-ben a falu 921 lakosából 30 fő; 1880:53,1910: 32,1920: 27,1930:14.1941-ben a 2367 fős Bocsárlapujtőnek 16 (0,7%) izraelita vallású lakosa volt, keresztény zsidók ekkor nem éltek a községben. Az ortodox irányzatot követő fiókhitközséghez tartozott Karancskeszi 1941-ben 9 főt számláló zsidó közössége is. 1942-ben azonban már be kellett zárni az imaházat, mert a felekezetben - minden bizonnyal a munkaszolgálatosok behívása miatt már nem volt 10 felnőtt férfi. Ezért 1944. április 11én a hitközség feloszlott, a bocsárlapujtőiek a salgótarjániakhoz, a karancskesziek pedig a szécsényiekhez léptek át (a megoszlás okát nem ismerjük, talán az eltérő üzleti, családi kapcsolatok álltak a döntések hátterében). A helyi jegyző által 1945-ben összeírt távollévők listája több család deportálását teszi bizonyossá. A jelentés szerint Lapujtőről vitték el özv. Schäffer Károlynét 1, Kohn Bertalannét 3, Kohn Rezsőt 2, Mezei Józsefet 2 és Berger Lászlót 4 családtagjával. A község mai hivatalvezetője szerint innen került gettóba „Lengyel állampolgárságú gyógyszerész, akinek felesége volt zsidó vallású, de a férj követte feleségét." A megjegyzés bizonyára Lengyel 551
