Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Kálló
Gyémánt József • an: Fógel Sári • ap: Gyémánt László • szh: - • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gyémánt László = Fógel Sári • an: Braun Margit • ap: Gyémánt Béla • szh: - • ék: 30 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Gyémánt Lászlóné *Fógel Sári • an: Buzheim Piroska • ap: Fógel Lázár • szh: - • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 22.; Fábiánné Nógrády Ildikó - Lendvai Ferenc - Nógrády Andor: Jobbágyi története I. rész. Jobbágyi, 1994. 58.; 1941. népsz.; NML VII. 1.1717/1942.; Nógrády Andor: Mozaikok a község múltjából. Jobbágyi története 1938-1956. Jobbágyi, 2000.9-10.; Ladányi 385-386.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4. Kalló Kallón 1848-ban mindössze három zsidó személyt írtak össze. Klang József 35 éves, szécsényi születésű kereskedő öt esztendeje lakott a településen. Versegről érkezhetett, mivel egyetlen összeírt gyermeke, a kilencesztendős Kati még ott látta meg a napvilágot. József Balassagyarmatról nősült, az 1822-ben világra jött Bautman Rózát vette nőül. 1878-ban 4 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Rosenberg Gizella és Hani, valamint Heszki Lidi és Hani a kallói felekezeti iskola tanulói voltak. Az 1870. évi összeírás a község 1751 lakója között már 25 izraelitát talált. A helyi zsidóság száma a következőképpen alakult: 1880: 24,1910: 52, 1920: 59,1930: 56 fő. A helyi zsidók a sziráki hitközséghez tartoztak. 1902-ben azonban - összefogva erdőkürti hittársaikkal - az „anyahitközségtől független" imaegyesületet alapítottak. Az egyesület alapszabályát Heszki Lajos, Kohn Albert, Pflug Ignác, valamint Neuspiel Simon írták alá. 1941-ben a településen 39 (1,6%) izraelita zsidó élt, a zsidótörvények hatálya alá eső keresztény nem lakott a községben. 1942-ben a községi jegyző a következő ingatlanokat tartotta alkalmasnak házhelyek kialakítására: Heszki Béla és testvére birtokából 1075 négyszögölt, illetve Kohn Ilona és Károly telkéből 800 négyszögölt. A kis ortodox fiókhitközség kötelékébe 1944 tavaszán 53 fő tartozott, az adót 20-an fizették. Gondnoka Heszki Béla kereskedő volt, az anyakönyvezést Knöpfler Sándor sziráki rabbi végezte. A hitközség egyetlen felekezeti egyesületet - a már említett imaegyesületet - működtetett, és egy alkalmazottat fizetett. Az 1944. évi költségvetési irányzatot pontosan megtervezték, ami a közösség működésének jele. Listánk összeállításakor számos problémával kellett megküzdenünk. Anyakönyvi, illetve más adattal alig rendelkezünk. Névsorunk két alapvető forrását a salgótarjáni mártíremlékmű és a község jelenlegi jegyzőjének, Gazsó Árpád úrnak a közlése képezi. Az utóbbi lényegében a településen található világháborús emléktábla izraelita neveit tartalmazza. Az emlékmű és az emléktábla névsora nem teljesen fedi egymást. Ádlerék csak a világháborús emléktáblán szerepelnek, ugyanakkor ennek a családnak más településen nem akadtunk nyomára. Gyárfások emlékét is csupán a salgótarjáni mártíremlékmű őrizte meg a faluban, egykori ittlétüket azonban egyértelművé teszi a kallói jegyző 1945. évi jelentése, amely kizárólag özv. Gyárfás Ferencné deportálásáról tudósít. Ugyanakkor Gyárfásnét a berceli áldozatok között vettük számba, mivel a háború után ott végezték el halálának utólagos anyakönyvezését. Az utolsó években vélhetően ott is élt, leányával és vejével, Schweitzer Árminnal együtt. Másik leányát, Klárát a YVA adatközlője szintén kallóinak tartotta, azonban az ő és kisgyermeke anyakönyvi bejegyzését Balassagyarmaton találtuk meg, ami azt jelenti, hogy férjével, Harmat Károllyal - legalábbis a deportálások időszakában - ott éltek. így végül csak a szintén a salgótarjáni emlékművön szereplő Gyárfás Lászlót vettük fel a kallói áldozatok névsorába. Bár a Herczog név máshol is előfordul a megyében, bizonyosan más személyekről van szó. Mivel azonban a Herczogok sem szerepelnek az emléktáblán, előfordulhat, hogy mégiscsak valamelyik környező településen éltek, vagy csupán a háború viszontagságai sodorták rövid időre Kallóra őket. Láncz Ellát is csupán a salgótarjáni emlékmű tünteti fel, így rá is a fentiek vonatkoznak. Pajor József viszont csak a kallói táblán szerepel, ha az adatközlő nem téved a felekezetet illetően, akkor ő helybelinek tekintendő. 547
