Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Herencsény
emlékét, aki Heréden, 1920-ban született, és munkaszolgálatosként pusztult el. Mivel a jegyzői jelentés nem említi a nevét, valószínű, hogy a háború alatt már nem itt élt. Friedmann Sándor esetében a listára való felvétel mellett döntöttünk, mivel a család herédi volt. Özv. Friedmanné talán azonos azzal a Friedmann Jónásné Wächter (Waktor) Juliannával, akit a háború után Lőrinciben anyakönyveztek. HERÉDI ÁLDOZATOK Friedmann Jónásné *Wachter Julianna • an: Jungreisz Etel • ap: Wächter Adolf • szh: - • ék: 43 év • hé: - • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Sándor • an: Wächter Emma • ap: - • szh: Heréd • ék: 29 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML VII. 1.328/ 1942.; NML IV. 454.20.2079/1942.; NML IV. 522. 3. d. 1357/ 1945. szám. Herencsény A 19. század első felében a zsidóság létszáma Herencsényben 13-50 fő között mozgott, míg az összlakosság 700-800 főt tett ki. 1848-ban 33 izraelitát írtak össze a községben. Közülük Schönberg Fülöp „birtokos"-ként szerepel, családjával bizonyára Szécsényből vándorolt ide. Az összeírás szerint szolgálót is tartott. A többiek a szokott foglalkozásokat űzték. Találunk közöttük kocsmabérlőt, házalót, árendást, szabót. A saktert Schnell Sámuelnek hívták, Cserhátsurányban született, 1793-ban. Alsópetényi nőt vett feleségül, az 1818-as születésű Khon Rozit. József nevű fia 23 éves volt az összeírás időpontjában, míg a kisebbik, Ábrahám csak a 16. életévében járt. Az idősebb gyermek Surányban, a fiatalabb már lakóhelyükön, Herencsényben látta meg a napvilágot. Még egy személyt említünk az összeírtak közül: a helybeli születésű, 50 éves özvegyasszonyt, Blau Marit. O maga koldulásból tartotta fenn magát. Gyermekei már felnőttszámba mentek, házalással keresték kenyerüket. A később Herencsény községhez csatolt Liszkópusztán egy zsidó család élt, a váraljai születésű, 26 éves pálinkafőző, Blumenthál Herman és hozzátartozói. 1878-ban - adataink szerint - három iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a településen. Schnell Katalin, Schönberg Ernesztin és Fülöp a községi iskola tanulói voltak. A század második felében a falu lakosainak száma 700 fő körül stabilizálódott, míg a zsidók száma 40 fő körül mozgott. A községben és Liszkópusztán lakó izraeliták kocsmát, mészárszéket üzemeltettek, többségük saját vagy bérelt földjén gazdálkodott. A 20. század első felében a számuk folyamatosan csökkent, 1941-ben már mindössze nyolc lélekből állt a közösség. Ők a helyi kereskedelemben dolgoztak. Egyikük, Auspitz Herman 1926-ban nyílt üzletéről Ladányi Miksa monográfiája megjegyzi: „Városi nívójú üzlete helyben és a környéken elismert." A faluban több zsidó földbérlőről van adatunk. 1935-ben 100 kh-on felül bírt itt földet Glück Adolfné, aki Gyulafehérváron lakott, és Schwarcz Simonné. A falu legnagyobb birtoka (601 kh) két Schönberg testvér tulajdonában volt. (Ismereteink szerint az 1930-as évek második felében adták el birtokukat.) De kisebb ingatlannal többen is bírtak, például az 1930-as években - az 1918-1919-es forradalmakban a megyében vezető szerepet játszó - Somló József balassagyarmati ügyvéd. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Schwartz József nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ből a Schönberg örökösök 2 kh-as szőlőbirtokáról maradtak fenn adatok. Ugyanekkor a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a faluban Lukács Miksa, dr. Somló József és dr. Steiner Ármin 601 kh-as birtokát igényelte ki telepítés, illetőleg kishaszonbérletbe adás céljára. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezőgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szőlő és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Herencsény községből Schwarcz József 653 és Lukács Miksa 601 kh földterülettel. 1945-ben a község jegyzője Schwarcz Samu és Lőwy Gyula előző évi deportálását jelentette a járási főjegyzőnek. A falu jelenlegi polgármeste541
