Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Etes

tározattal helyeztettem rendőri felügyelet alá, s a közben nyert egyéb kedvezmények között a legutolsó a 704/1942. számú véghatározat, mely 1942. december 18-án kelt, s melynek értelmében heti 2 napi gyógykezeltetésre, Budapestre távozhatom. Utóbb nevezett kedvezményemnél elfekvő orvosi bizonyítvány leginkább igazolja, hogy súlyos betegségben szenvedek, s a folyamatban lévő állandó kezelés alapján oly orvosságot kaptam, ami néha teljesen eszméletlen állapotúvá tesz. Tisztelettel előadom továbbá, hogy 1878. évben, Erdőtarcsán születtem, s valamennyi szülőim és nagyszülőim is Erdőtarcsán születtek. Katonai szolgálatomnak 1914-1919-ig eleget tettem, s hadirokkant vagyok, amit a szécsényi Főszolgabíró Úrhoz 1920. február 7-én, 151/1920. szám alatt Karancsságról beterjesztett rokkantsági igazolvány is bizonyít. Tisztelettel szabad legyen előadnom, hogy a községházánál minden nap jelentkeznem kell, eltávozásomat, bárhová is történjék az, be kell jelentenem, s eltávoznom engedély nélkül nem szabad. Hatvannégy éves vagyok. Etesen 1903 óta lakom, s ellenem eljárás folyamatba téve nem volt, s csupán a zsidótörvény miatt vagyok rendőri felügyelettel megpecsételve, ami részemre rendkívül kellemetlen. Üzleti forgalmam már a legminimálisabbra csökkent, árum nincs, egyes közszükségleti cikkek árusításától mi, zsidók, teljesen el vagyunk tiltva. Feleségem szintén beteg asszony, aki már akkor is roszszul van, ha csendőrt lát, annyira fél a zsidótörvény következményeként jelentkező ellenőrzésektől. Etes községben ellenem soha senkinek kifogása nem volt. Rendőri felügyeletem csupán a zsidótörvény folyománya. Politizálni nem szoktam, s 64 éves korban erre egyáltalán képtelen is lennék. További célom csupán az, hogy békésen, becsületesen éldegélhessek tovább Etesen, ahol eddig is becsületesen éltem. Kérelmemet a Nagyságos Főszolgabíró Úr jóindulatába ajánlom, s vagyok legalázatosabb szolgája: Gerő Herman etesi lakos. Etesen, 1943. február 10-én." A levelet Etes község elöljárósága a következő záradékkal terjesztette a főszolgabíró elé: „Etes község elöljárósága bizonyítja, hogy Gerő Herman etesi lakos 1903 óta Etes községben lakik, foglalkozása kereskedő, kérelmében előadottak túlnyomó részét igazolta, s ellene 1942. június 1. óta semmi kifogás nem merült fel. Másoktól szerzett vélemény alapján politikával nem foglalkozik, s magaviselete nem kifogásolható." A felügyelet feloldásának azonban nincs nyoma. 1941-ben 15 izraelitát és egy olyan személyt írtak össze, aki a zsidótörvények hatálya alá tartozott, bár már nem volt a hitfelekezet tagja. 1942 szeptemberében az etesi helyettes főjegyző jelentette a megye alispánjának, hogy „az egyetlen zsidóbirtok, kiskorú Gábor János-féle etesi zsidóingatlan, 108.564/1941. VII. A. 2. sz. FM rendelettel átengedésre lett kötelezve." A Szécsényi járás főszolgabírójának 1944. május 5-én kelt tervezetéből tudjuk, hogy ebben az időpontban a községből négy zsidó család, összesen 14 személy gettóba szállítását tervezték. Az áldozatok közül Lusztig Tibornak - a falu egy idős polgárának emlékezete szerint - kocsmája, fűszerboltja, hentesüzlete és szódagyára volt. Rosenberg Ödön és fia, András, rőfösüzletet működtettek. Gerő Herman ruhaüzletes volt, gyermeke, Ibolya lánynevén került be a halotti anyakönyvbe, azonban Gordos Mátyás és neje emlékezete szerint Gerő Hermannak volt egy Éva nevű unokája is. Az ő nevét azonban - megerősítés híján - nem vehettük fel az áldozatok közé. Az áldozatok között nem találunk Kohn vezetéknevűeket, azonban Gordosék emlékezete szerint Kohn Mihály ismert futballista volt a községben, fia, Endre pedig Csöke István helyi gazdánál volt béres, és később Izraelbe került. Izraelitaként emlékeznek még „Hajcsiék"-ra, apára és két fiára, akik közül az egyik pilóta volt, s a család általa kerülte el a deportálást. Megőrizte az emlékezet még „Szerénke nénit", a falu bábáját. O talán azonos az 1944-ben meggyilkolt Rosenberg Szerénnel, akinek neve a szécsényi mártíremlékművön olvasható. ETESI ÁLDOZATOK Friedmann Miklós • an: Schneller Margit • ap: - • szh: Etes • ék: 29 év • hé: - • hh: musz • af: YVA Gerő Herman = Lusztig Berta • an: Schlesinger Hanni • ap: Gerő Ábrahám József • szh: Erdőtarcsa • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gerő Hermanne *Lusztig Berta • an: Weisz Rozália • ap: Lusztig Henrik • szh: - • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 525