Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Csitár - Dacsókeszi - Debercsény

vei a felesége nevén álló ingatlan 1947-ben az Or­szágos Helyreállítási Alap tulajdonába került örök­lés jogcímen, bizonyosra vehetjük az idős házas­pár halálát. Nevük szerepel a községi világháborús emlékművön. CSESZTVEI ÁLDOZATOK Kürti Adolf • szh: Örhalom • ék: 66 év • hh: dep. • af: A háborúk áldozatainak emlékműve, Csesztve Kürti Adolfné • af: A háborúk áldozatainak em­lékműve, Csesztve Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; Vallási adatok 12.; 1941. népsz.; Ladányi 360.; Gazdacímtár 177.; NML IV. 454.27. 620/1943.; NML XV. 3. Csesztve 73. és 185. tjkv. Csitár Csitáron 1848-ban két zsidó családot írtak össze. Klein (vagy Jakab) Dávid 36 éves volt ekkor, Nóg­rádgárdonyban született, haszonbérlőként keres­te kenyerét. Neje nyolc évvel volt fiatalabb nála és Szécsényben látta meg a napvilágot. Öt gyermeket neveltek. A másik család feje egy fiatal özvegyasszony volt. Sipos Bernátné két kicsiny gyermekéről gon­doskodott, csapiárosnőként. 1870-ben az 578 lakos között 17 izraelitát írtak össze, s számuk még 1900-ban is, a már 822 fős köz­ségben, 16 fő volt. A kis közösség azonban az 1941­es országos népszámlálás időpontjára mindössze két főre apadt. 1945-ben a falu körjegyzője Schwarcz Rózát és Irént írta össze távollévőként. Ugyanezt a két ne­vet küldte meg nekünk a község mai vezetője is. CSITÁRI ÁLDOZATOK Schwarcz Irén • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: dep. • af: lev. dok. Schwarcz Róza • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: dep. • af: lev. dok. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; 1870. népsz.; Zólyomi Jó­zsef: Csitár története. Csitár, 1999. 78.; 1941. népsz.; NML IV. 509.4.449/1945.; adatközlő: Balga Sándor körjegyző. 510 Dacsókeszi (Kosihovce, SZK) A település 1920 előtt Hont vár­megyéhez tartozott. A trianoni békediktátum kö­vetkeztében a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Az 1941. évi népszámlálás szerint mind­össze 5 izraelita élt a 718 fős községben. Az áldozatok közül Weisz Erzsébet és Leopold elhalálozását 1945. december 12-ére teszi az utóla­gos anyakönyvezést elrendelő bírósági határozat. Ugyanakkor a halál helyét, körülményeit „ismeret­len" bejegyzéssel adták meg. Ez kétségessé teszi a halálozási dátum megbízhatóságát, így joggal tart­hatjuk a két testvért a holocaust áldozatának. Weisz Erzsébet háztartásbeli, míg Leopold kereskedő volt. Kohn Ede kereskedő utólagos halotti anyaköny­vezését a bíróság megtagadta a szükséges iratok beterjesztésének hiányában. Mégis egyértelmű­nek tartjuk a névsorban való szerepeltetését, mivel bizonyosnak látszik, hogy csupán az iratok meg­semmisülése akadályozta meg a szükséges igazo­lások benyújtását. DACSÓKESZI ÁLDOZATAI Kohn Ede • an: - • ap: - • szh: Dacsókeszi • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Mihály • an: Grünwald Olga • ap: Kohn Henrik Khaim • szh: Dacsókeszi • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Erzsébet • an: Neumann Berty • ap: Weisz Herman • szh: Dacsókeszi • ék: 33 év • hé: 1945 • hh: - • af: anyakönyv Weisz Leopold • an: Neumann Berty • ap: Weisz Herman • szh: Dacsókeszi • ék: 36 év • hé: 1945 • hh: - • af: anyakönyv Forrás: 1941. népsz. Debercsény 1848-ban a községben két zsidó családot írtak ösz­sze. Berger Salamon Csecsén született, 1800-ban. Fuvarozásból és kocsmárosként kereste kenyerét. Nejével, négy fiával és egyetlen lányával éltek egy fedél alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom