Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Cserháthaláp
Pável Armin • an: - • api- • szh: Csecse • ék: 37 év • hé: - • hh: musz • aj: anyakönyv • ill. biz. Pável Sándor * an: - • ap: - • szh: Csecse • ék: 31 év • hé: - • hh: musz • aj: anyakönyv • ill. biz. Stein Khaim = Trencsényi Vilma • an: Rothmann Hálea? • ap: Stein Hájer? • szh: - • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: - • aj: anyakönyv Stein Khaimné Trencsényi Vilma • an: Steinberg Eszter • ap: Trencsényi Armin • szh: - • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: - • aj: anyakönyv Steiner Éva • an: Grosz Mária • ap: Steiner Sándor • szh: - • éh 5 év • hé: 1944 • hh: - • aj: anyakönyv Steiner Sándorné *Grosz Mária • an: Gyémánt Ilona • ap: Grosz Antal • szh: - • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: - • aj: anyakönyv Sussman Dávid = Altmann Irén? • an: Knopfler Berta • ap: - • szh: Csecse • ék: 29 év • hé: - • hh: musz • aj: lev. dok. Sussman Dávidné * Altmann Irén • an: Jungreisz Szerere • ap: Altmann Lajos • szh: - • ék: 26 év • hé: 1945 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501.1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 12.; NML IV. 152. b) 5408/1852.; NML IV. 152. b) 2267/1852.; NML IV. 454. 22. 10713/ 1942.3.; NML IV. 454.45.3008/1944.; Gazdacímtár 186.; 1941. népsz.; Hitközségek 377. és 854.; NML XXIV. 101. 237/1945.1-3.; NML XXIV. 101.4. 389/1947. Cserháthaláp 1848-ban Klein Bernát családját írták össze Nagyhalápon. Bernát a közeli Csitáron látta meg a napvilágot, 1816-ban. Kocsmabérlőként tartotta el feleségét és egyetlen leányát. Érdekes az ugyanekkor összeírt kishalápi zsidóság származása. A négy családfő közül kettő csehországi eredetű volt. Nevüket nem ismerjük, de tudjuk róluk, hogy egyikük, feleségével egyetemben, Pivána nevű helységben született, 17 esztendeje érkezett Magyarországra és mintegy 14 év óta élt a községben. Az összeírok szerint a családhoz tartozott egy fiatal, 31 esztendős tanító is, akit külön vettek számba. Ő a szintén cseh területen található Dolána nevű helységben jött a világra. Pivánán született az az 50 esztendős férfi is, aki „hamu égetéssel" kereste kenyerét. Már 30 év óta élt Magyarországon, de csak három éve költözött Kishalápra. Előzőleg Szügyben élhetett, mivel felesége és felsorolt gyermekei is itt látták meg a napvilágot. Rajtuk kívül még egy pusztabodonyi származású kocsmáros, bizonyos Gutfreund Samu családját találjuk meg az összeírásban. A fentiek szerint 1848-ban összesen 28 izraelita lakott a mai Cserháthaláp területén. 1870-ben Kishalápon 314 fő élt, közülük öten tartoztak az izraelita felekezethez. Nagyhalápon a 371 főből 14-en. A közösség létszáma a továbbiakban a következőképpen alakult: 1880:29,1910:43,1920: 30,1930: 26 lélek. 1941-ben 501 főből 20 (4%) izraelita lakosa volt a dél-nógrádi településnek, ahol megkeresztelt zsidók nem éltek. Az 1930-as években Halápi Oszkárnak, Kohn (Kürti) Samunak, Kohn József örököseinek, Weisz Emilnek, illetve Mórnak voltak itt földbirtokai, bérletei. Utóbbiról tudjuk, hogy 1866-ban, Hetényben született. Atyja gazdaságában szerezte meg szakismereteit. Halápi Oszkár 600 kh-as birtokát bérelte. Feleségével, Löffler Teréziával három gyermeket neveltek. Kohn József örökösei bírták azt az egyemeletes kúriát, amit még a Rákóczi-szabadságharc időszakában emeltek, boltíves szobákkal és termekkel, melynek emeleti nagy díszterme a hitközség fennállása alatt zsinagógaként szolgált. Kohn Samu egy régebbi kúriát birtokolt, Halápi Oszkár 1894ben, míg Weisz Emil 1925-ben épített úrilakot családjának. Az 1942-es igénybevételig Halápinak 600 kh, Kohn (Kürti) Samunak 250 kh, Kohn József örököseinek 200 kh, Weisz Emilnek pedig 130 kh földje volt. Utóbbi 1892. június 27-én született Cserháthalápon, 1940-ben 35 000 pengő értékű ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezett. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelőző határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Kürti Emil, illetve Kohn Adolf nem tartoznak a zsidótörvények hatálya alá. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezőgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szőlő és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Cserháthaláp községből Weisz Emiiné 122 kh és Kürti Emil 193 kh földterülettel. A budapesti Zsidó Tanács kérdéseire 1944 áprilisában adott válaszokból tudjuk, hogy az ortodox 505
