Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Mühlrád és Rosenfeld család

nevét Lombosra változtatta, az 1960-as évek második felében és az 1970-es évek elején Balassagyarmat város tanácselnöke volt. 1.1.4. ÍZ Lajos (később nevét szintén Lombosra változtatta) 1918-ban született. A család Balassagyarmatra kerülése után kereskedősegéd lett az Ungár testvérek nagykereskedésében. A háború alatt munkaszolgálatra vonult be. A háború után az ÁVO járási-városi, majd megyei vezetője volt Balassagyarmaton. Az 1950-es években az Államvédelmi Hatóságnál töltött be vezető tisztségeket. II. Mühlrád Johanna (I.1.) sógora, Rosenfeld Salamon és Katarina másik fia lehetett Rosenfeld Jónás, aki 1847-ben látta meg a napvilágot, ismeretlen helyen. Bérceién hunyt el, 1914. december 29én. Felesége, Engel Mária, hat évvel élte őt túl, 1920-ban halt meg, 70 éves korában. Egyetlen lányukat ismerjük, II. 1. Matildot, aki - már elváltként - 1917-ben ment feleségül a szintén elvált Spitzer Jakabhoz. Bérceién született, 1885-ben. Férje fuszerkereskedő volt. A házasságkötésüket követő évben született általunk is ismert lányuk, II. 1.1. Etel. A család sorsát ettől kezdve nem tudjuk követni. 1.2. Mühlrád Adolf és Rosenfeld Mária másik ismert gyermeke, Ignác, 1845-ben jött a világra, Erdőkürtön. 1933. május 19-én halt meg, Bérceién. Halálakor az anyakönyvben 86 évesnek írták, pedig - mint az 1848-as összeírásból kitűnik - valójában két esztendővel idősebb volt. Az 1886-tól 1918ig ránk maradt választói névjegyzékekben folyamatosan jövedelme alapján szerepelt, mindössze 1892-ben említik jogalapként földbirtokát. Földbirtokos a foglalkozása a halotti anyakönyv megfelelő rovatában is. Ignác felesége, Kollman Ilona, 1851-ben született. Halálozási bejegyzése szerint szülei Mór és Pollák Teréz voltak. Lányuk halálakor, 1923-ban, ők már nem éltek. Ilona édesanyja Pollák Jakab és Grünwald Sarolta gyermeke volt, Bérceién hunyt el, 1906-ban, 79 éves korában. (Ilona testvérére lásd: Weisz 1. 2.) Ignác a közösség legtekintélyesebb személyiségei közé tartozott, időskorában ő volt a berceli hitközség díszelnöke. Felesége is hitét tartó asszony volt: 1923-ban 100 q búzát adományozott egy új templom építésére, ez azonban már nem készült el. A család 1884-ben három házat és kb. 300 kh birtokot vásárolt a faluban. 1896-ban megosztották az ingatlanokat fiukkal, Mórral, aki így önálló gazdálkodó lett. Az 1909-es kataszteri összesítő szerint a szülők tulajdonában maradt az 5. és 6. számú ház (tehát a Blumenthálok közvetlen szomszédságában laktak) és 231 kh föld. I. 2.1. Mór 1871-ben, Bérceién született. Lőwy Ignác metélte körül. Az elemi tanulmányokat helyben végezte, magántanulóként, Weisz Fülöp tanító kezei alatt. Ezután először a fémesztergályos szakmát végezte el, majd a kereskedelmi iskolát végezte el Budapesten. Utána atyja mellett tanulta ki a gazdászatot. Részt vett az I. világháborúban. Sebesülten olasz fogságba került, és 1918. október végén bal lábát amputálták. Atyjához hasonlóan, Mór is kivívta hittársai tiszteletét, haláláig tagja volt a hitközség vezetőségének. 1897-ben 51000 forintért előbb egy kb. 400 kh-as volt nemesi birtokot vásárolt, majd még ugyanabban az évben ezt megtoldotta egy 170 kh-as szántóval. Lakása apja tulajdonában lehetett, mert az 1909. évi birtokösszesítő csak földtulajdont jelez a nevén. Ekkor 288 kh volt a birtokában. Apja halála után a két birtokot jogilag is egyesítették. A harmincas évek közepére Mór tulajdona 660 holdat tett ki. 1934-ben a gazdálkodás terén kifejtett munkásságáért a földművelésügyi miniszter dicsérő oklevéllel tüntette ki. Mór megélte a vészkorszakot. 1944-ben - a községi jegyző feljegyzése szerint - már csak feleségével kettesben éltek egy háztartásban. 1945-ben, elhagyott javaiként a következőket írták össze: egy ház és gazdasági épületek; két hálószoba-bútorzat, egy ebédlőgarnitúra, két szalonberendezés, egy iroda bútorzattal, egy konyha felszereléssel, 500 kh-as földbirtok, szőlőfeldolgozó-felszerelés, hordók, 3 ló, 2 tehén. Felesége, Ehrenfeld Ilona, 1876-ban látta meg a napvilágot. Apja Fülöp, édesanyja Fortzer Lujza volt (vö. Ehrenfeld I. 1.). Mór és Ilona először a balassagyarmati gettóba került, ahol az idős, hetven éven felüli embert a csendőrnyomozók kegyetlenül megkínozták. A házaspár Auschwitzban halt meg. Általunk ismert gyermekeik közül I. 2.1.1. Aranka 1896-ban született. 1918-ban 462