Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Mühlrád és Rosenfeld család
Mindnyájukat deportálták. Szerén, Kornélia és Judit meghaltak. Apa és fia visszatértek Bérceire. Izidor - elmondása szerint - Sopronnál, 1945. július 13-án lépte át a határt. „Négy polgárija van" írja róla a falu jegyzője. „Mészáros vagy kereskedő szeretne lenni a jövőben. Háza, mészárszéke rendbehozatalát, 2 motorkerékpárját és 1 kerékpárját kéri vissza és 300 ezer pengőt." 1946 februárjában - az iratok szerint - még a községben tartózkodott. Alfréd apjával együtt lépett Magyarország földjére. Róla azt írják, hogy „nőtlen, hat elemije van. Kereskedni és gazdálkodni szeretne." Izidor rokona lehetett Beck Miksának, akinek a háború végéig 300 kh birtoka volt Bérceién. Az 1935-ös Gazdacímtár szerint Beck a faluban lakott, bár teljes birtokát haszonbérbe adta. A háború alatti itt-tartózkodásának azonban nincs nyoma, javait a háború után budapesti örökösei kapták, vélhetően ő is ott lakott. Talán azonos azzal a személylyel, aki 1895 körül született Budapesten, Bernát és Wohlstein Ilona gyermekeként, a háború előtt és alatt a Falk Miksa utcában lakott és 1944-ben, a deportálásban halt meg. MÜHLRÁD ÉS ROSENFELD CSALÁD I. Mühlrád Adolf 1848-ban Erdőkürtön lakott. Ekkor 30 éves volt, a morvaországi Trist helységből származott. Tizenhét éve érkezett Magyarországra és öt éve élt új lakóhelyén, ahol pálinkafőzéssel foglalkozott. Neje, Rosenfeld Mari, Csecsén született, 1818-ban. Gyermekeik közül Hani 10 éves, Ignác pedig 3 éves volt. Nem ismeretes, hogy a család pontosan mikor költözött Bérceire, Adolf mindenesetre a 19. század második felében már elismert tagja lehetett a helyi közösségnek, hiszen egyike volt a megalakuló hitközség vezetőségének. Sem a férj, sem pedig felesége halálának időpontját nem ismerjük. Adolf mint „földész" szerepelt az 1886. évi választói névjegyzékben. Mivel a következőből már hiányzik, feltételezzük, hogy 1886 és 1892 között távozott az élők sorából. Ugyancsak Erdőkürtön élt 1848-ban Rosenfeld Jakab, aki testvérével, Marival együtt Csecsén született. Kocsmáros volt. Feleségét Mühlrád Teréznek hívták, aki - testvéréhez, Adolfhoz hasonlóan - a morvaországi Trist helységben született, 1822ben. Hét év óta élt Magyarországon és három éve Kürtön, nyilván házasságkötését követően költözött ide. Gyermekük, Móric, ekkor még csak másfél éves volt, tehát 1846-ban született. A források azt valószínűsítik, hogy a Mühlrád és Rosenfeld rokoncsaládok 1860 körül telepedtek le Bérceién. Az első említés a születési anyakönyvben található. Mühlrád Adolf (vö. I.) 1860-ban Goldberger József lányának, Haninak volt a születési tanúja. Nem tudjuk, hogy milyen rokonság kötötte össze a két családot, de annak talán szerepe volt a Mühlrád-Rosenfeld famíliák idetelepülésében. 1.1. Bérceién, 1860-ban tartotta esküvőjét Mühlrád Adolf lánya, az 1848-as összeírásban is szereplő Johanna (Hani vagy Julianna). A fent ismertetett összeírás szerint 1838-ban, Erdőkürtön jött a világra. Házassági bejegyzésében azonban - ismeretlen okból - Nézsát jelölték meg születése helyéül, időpontjaként pedig 1839-et. Ugyanakkor a szülők neve: Adolf és Náni egyértelműsítik az azonosságot. A vőlegény Rosenfeld Miksa (Maximilián) volt, aki Középneustadt nevű településen, 1837ben született, s házasságkötésekor Mátraverebélyen lakott. Apja Rosenfeld Salamon volt. Édesanyja nevét házasságkötésekor Katarinának, Miksa halálakor pedig Grünfeld Johannaként adták meg, ugyanakkor 1896-ban, amikor Rosenfeld Salamonné - már özvegyen, 87 éves korában - elhunyt, leánykori nevét Lőwy Johannaként jegyezték be az anyakönyvbe. (Ez utóbbi adat alapján esetleg rokonságban állhatott az alább 1.1.4. és további számokon tárgyalt - később Balassagyarmatra költözött - Lőwy családdal is.) Úgy tűnik, hogy Salamon nem Rosenfeld Jakab erdőkürti családjához tartozott, azonban valószínű, hogy rokonságban volt velük. Johanna és Miksa Bérceién települtek meg, itt születtek gyermekeik is. 1869-ben már háztulajdonnal rendelkeztek a faluban. A férj vegyeskereskedést folytatott, tehát szatócs volt. 1900. március 5-én hunyt el. A feleség három évvel élte túl Miksa halálát. Mindkettőjüket Bérceién temették el. Ismert gyermekeik: L1.1. Rosenfeld Dávid, aki 1861-ben született és fiatalon, 1906. november 16-án adta át lelkét Teremtőjének. 460
