Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Krausz család - – Kupferstein Andor - – Liebermann Mór családja - – Márkus család
KRAUSZ CSALÁD I. Krausz Lipót - talán Fischmann Ernőné (vö. Fischmann 1.1.) vagy Lőwy Miksa (vö. Mühlrad 1.1. 4.) rokonaként - 1926 és 1931 között költözhetett Bérceire. 1894-ben született Szirákon, apja neve Jakab volt. Új lakóhelyén valószínűleg szódagyártással foglalkozott. A telekjegyzőkönyv tanúsága szerint 1938-ban telket vett a faluban, ha azon nem volt, akkor bizonyosan ő maga épített rá házat, mivel 1945-ben elhagyott javaként már egy nappaliból, hálószobából és konyhából álló lakóházat a bútorzattal, egy szekeret, sráfkocsit, hintót, két lovat, egy tehenet és ezenkívül egy teljes felszereléssel rendelkező szikvízüzemet írtak össze. Felesége Szabó (máshol: Salgó) Etel Kiskőrösön látta meg a napvilágot, 1910-ben. Házasságuk időpontja és helye ismeretlen. Két gyermekük volt: 1.1. A YVA adatai szerint Vera 1926-ban vagy két évvel később született Budapesten, míg I. 2. Györgyi 1931-ben, már Bérceién. Lipót, Etel és a két kislány először a balassagyarmati gettóba került, majd deportálták őket. Egyikük sem élte túl a holocaustot. Mindegyikük halálát a sziráki anyakönyvbe jegyezték be, így talán életükben is kötődtek Lipót szülőhelyéhez. KUPFERSTEIN ANDOR Kupferstein Andorról két ellentétes állítás található a YVA-ban. Testvére, Zoltán, 1988-ban hajdúböszörményi lakosnak mondta őt, aki a fogolytáborban végelgyengülésben halt meg. Egy másik rokona, Valdman Ábrahám böszörményi születésűnek, de berceli lakosnak tartotta. Más adat arra mutat, hogy a keleti hadszíntéren tűnt el. Andor 1916-ban született Hajdúböszörményben, Izrael és Anna fia volt. Ismereteink szerint a berceli családok közül egyedül a Jungreiszeknek volt böszörményi rokonsága. Ha Andor valóban Bérceién élt a háborús évek alatt, ittléte talán ennek volt köszönhető. LlEBERMANN MÓR CSALÁDJA I. Dr. Liebermann Mór 1927-ben vásárolt házat Bérceién. Idejövetelében bizonyára szerepet játszott az a tény, hogy testvére, Malvin, férjével Deutsch Adolffal - együtt már korábban Bérceire költözött. Deutsch Adolf közeli rokonságban állt Blumenthál Benővel, akinek sógora volt. Mór tehát a berceli közösség legtekintélyesebb zsidó famíliájával került szoros kapcsolatba. Jól mutatja ezt, hogy az 1927-ben, 7100 pengőért vásárolt, 7. szám alatt álló lakóháza is- a telekjegyzőkönyv tanúsága szerint - egykor a Blumenthálok tulajdonában volt. (Vö. Deutsch Adolf I. és Blumenthál III. 1. 3.) Doktori címe és elhagyott javai alapján tudjuk, hogy Mór orvos volt és lakóhelyén praktizált. 1887ben született. Felesége, Kohn Sári (Sarolta) fiatalabb volt nála, 1893-ben látta meg a napvilágot. Eletük Bérceién kívüli szakaszáról több adattal nem rendelkezünk. 1945-ben a következő elhagyott javaikat írták össze a jegyzőségen: két ház, összesen 14 helyiséggel. Két hálószoba, egy ebédlő, egy szalon, egy fürdőszoba és egy konyha berendezése, valamint egy orvosi rendelő és egy orvosi váró. Egyik házukban, 1948-ban, az „ Agudat Jiszrael magyarországi tagozatának ifjúsági munkaosztaga, Bércei" működött. Mór és Sári egyetlen gyermeke, 1.1. Éva 1935-ben született. A család mindhárom tagja Auschwitzban halt meg. (Utólagos anyakönyvi bejegyzésüket a balassagyarmati anyakönyvben találtuk meg, ami arra vall, hogy rokonságuk élt ott, s talán ők is kötődtek a megyeszékhelyhez.) MÁRKUS CSALÁD Márkus Samu (Salamon) neve először az 1847/48as megyei összeírásban jelenik meg. Ekkor nejével, két fiával és két lányával élt egy fedél alatt. Kisebb haszonbérlőként közepes jövedelemre, 300 váltócédulában számolt forintra számíthatott. A következő évi összeírásból már részletesebben megismerhetjük családtagjait is. Samu Béren született, emlékezete szerint 1816-ban (a halotti anyakönyv életkoradatát visszaszámolva 1811-ben). Felesége, Weisz Fáni Balassagyarmaton, két évvel később, 1818-ban látta meg a napvilágot. (Valószínűleg Samu szüleit találták az összeírok 1848-ban a Bér melletti Kutason. A családfő, Mózes, ekkor 64 éves volt és a Bércei környékén fekvő Romhányban született. Felesége, Lerer Anna, 44 éves és szügyi születésű volt. Mózesnek öt, 3-20 év közötti gyermekét sorolták fel. 457
