Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Grünwald család

élhetését biztosító fatelepet és fakereskedést írtak össze Áron 1944-ben elhagyott javaiként. Ismert gyermekeik: 1.6.1. Erna 1924-ben, 1.6. 2. József 1925-ben, I. 6. 3. Gizella 1927-ben, I. 6.4. Márta 1929-ben, I. 6. 5. Ilona 1931-ben, I. 6. 6. Zita 1936-ban született. A deportálásból mindössze a családfő, Áron, és fia, József tértek vissza, a többiek mindannyian életüket vesztették. I. 7. Sarolta 1900-ban született. Blumenthál Soma vette őt feleségül. A holocaust áldozata lett. Sorsára lásd: Blumenthál IV. 1. 4. 2. A balassagyarmati Gansl-emléktáblán Kohn Adolf és családja is szerepel, mint akik a Ganslok közeli rokonai voltak. Kohn nevűek már a 19. században előfordultak a községben, azonban 20. századi ittlétükről nincs adatunk. Ha valóban Bérceiről hurcolták el őket, akkor inkább csak a háború alatt jöhettek ide, valamelyik rokonuknál meghúzódva. Lehetséges, hogy Adolf felesége, Rózsi (mindketten 1900-ban születtek) volt a Gansl családdal közeli rokonságban. Adolfnak és Rózsinak - az emléktábla szerint - egy 10, egy 8 és egy 4 éves gyermeke is volt. GRÜNWALD CSALÁD I. Grünwald Móric házitanítóként működött, házasságkötésekor Somoskőújf alun lakott. Nagyszeretván született, 1878-ban, Bernát és Milder Eszter gyermekeként. 1902-ben vette feleségül Bérceién a 22 éves Blumenthál Esztert (vö. Blumenthál V. 6.). Az ifjú pár a közeli Vanyarcra költözött, itt születtek gyermekeik is, akik közül kettő tért vissza Eszter szülőfalujába. Jenő - a telekkönyv tanúsága szerint - 1932-ben vásárolta meg a berceli 146/a számú házat. Ide költözött testvére, Kálmán is. Eszter és Móric Vanyarcon maradtak, 1944-ben innen hurcolták el őket. A deportálásban életüket veszítették. 1.1. Jenő 1906-ban született, Vanyarcon. Házasságkötésének helyét és idejét nem ismerjük. Feleségét Schwartz Jozefinnek hívták, Balassagyarmaton született, 1912-ben, édesanyját Elfer Borbálának, apját Schwartz Adolfnak hívták. Nem tudjuk, hogy miért költöztek át Bérceire. Mivel 1945ben a ház mellett egy üzlethelyiséget is elhagyott javukként írtak össze, feltételezhető, hogy itt kívántak egzisztenciát teremteni. Új lakhelyükön az anyakönyv szerint - gyermekük nem született. Ugyanakkor 1935-ben, három hónapos korában itt halt meg 1.1.2. Melinda nevű kislányuk. Lehet, hogy ideköltözésük is ebben az időszakban történt. A háború utáni anyakönyvezések elárulják, hogy a kislánynak akkor már volt legalább egy nővére, az 1932-ben született 1.1.1. Judit, akinek halálát később Balassagyarmaton jegyezték be. Csakúgy, mint kisebb testvéreiét, az 1937-ben világra jött 1.1. 3. Ernőét, az 1939-ben született 11.4. Borbáláét, illetőleg 1.1.5. Éváét, aki 1942-ben látta meg a napvilágot. A gyermekek születési helyét nem ismerjük, a legvalószínűbb, hogy Balassagyarmaton jöttek a világra. A család valamilyen módon mindhárom településhez (Vanyarchoz, Bérceihez és Balassagyarmathoz) kötődött. Utólagos halotti anyakönyvezésük a megyeszékhelyen történt, mégis bercelinek tekintjük őket, elsősorban a jegyző 1945-ös irataira hagyatkozva, aki a család öt tagjának deportálásáról tudott (a négy élő gyermekről és a feleségről lehetett szó). A YVA adatai szerint Jenő munkaszolgálatban, míg családjának többi tagja a deportálás során halt meg. I. 2. Jenő testvére, Kálmán, 1903-ban született, vélhetőleg Vanyarcon. Bérceién nem volt ingatlantulajdona, 1945-ben csupán egy lakrész bútorzatát írták össze elhagyott tulajdonaikként. Feleségét Grosz Szerénának hívták, aki halálakor 39 éves volt. Apját - adataink szerint - Dávidnak, anyját Lobi Jankának hívták. I. 2.1. Ervin nevű gyermekük 1932-ben született, ismeretlen helyen. A család mindhárom tagja a holocaust áldozata lett. Utólagos anyakönyvezésük is Balassagyarmaton történt. Hasonló okokból tekintjük őket bercelieknek, mint Jenőéket. II. Nem tudjuk, hogy Grünwald Móric (vö. I.) rokonságban állt-e Grünwald Jakabbal, aki az 1880-as évek közepétől volt a berceli hitközség anyakönyvvezető rabbija, és sok éven keresztül vezette a helyi lelki közösséget. Jakab Nógrád me450