Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A berceli ág

érkezés után újranyitotta szatócsüzletét. Házhelyet szeretett volna, mivel ingatlana nem volt. 1945 végén iparigazolványa intézés alatt volt. Akkori nyilatkozata szerint a továbbiakban is Bérceién szeretett volna dolgozni. III. 1.3.3. Piroska 1916-ban született. Még hajadon volt, amikor 1944-ben deportálták. Túlélte a lágeréletet, 1945-ben Szobnál lépte át a magyar határt. Elhurcolása előtt varrónőként dolgozott - elmondása szerint -, visszatérése után is ezt a szakmát szerette volna folytatni. III. 1.3.4. Benő és Ida negyedik gyermeke a Szeréna nevet kapta, 1918-ban született, azonban még ugyanabban az évben meghalt. III. 1.3.5. Ignác 1919-ben született. További sorsát nem ismerjük. A berceli római katolikus elemi iskola tanulói között sem találtuk. (A háború után valószínűleg Izraelben telepedett le.) III. 1. 3. 6. Mór 1921-ben született. Elemi iskolai tanulmányait 1928-ban kezdte meg. A deportálásból nem tért vissza. III. 1.3.7. Jenő 1922-ben született. Túlélte a borzalmakat, 1945. május 23-án, Alsószölnöknél lépte át a magyar határt. Hat elemit végzett, deportálása előtt már kereskedőként dolgozott, visszatérte után is ezt szerette volna folytatni. 1945 végén testvére, József szatócsüzletében dolgozott. III. 1.3.8. Márta (sz. 1923) a háború végén szintén visszatért Bérceire. 1945 elején Szobnál lépte át a határt. Azelőtt hat elemi osztályt végzett, elhurcolásakor még nem volt munkahelye, visszatérte után, nővérével együtt, varrónőként szeretett volna dolgozni. III. 1.3.9. Gyula 1925-ben született. A deportálásból visszaérkezve, hat elemivel a háta mögött, kereskedőként kívánt elhelyezkedni. III. 1.3.10-11. Ilona és Miklós 1926-ban születtek, ikertestvérekként. A lány nem élte túl a deportálást, Miklós azonban 1945-ben visszatért. Akkori tervei szerint a kereskedelemben szeretett volna dolgozni. Helyzetét jellemzi az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához, 1945. december 17-én beadott kérvénye: „Deportáltságból hazaérkezvén, otthonomat feldúlva, üzletemet kifosztva, lakásomat lerombolva találtam. Csak jótékonysági egyesületek támogatásával tengődöm lelkileg és testileg tönkretett életemet. Otthont szeretnék magamnak alapítani..." (Miklós később külföldre, vélhetően Izraelbe vándorolt ki.) III. 1.3.12. Blumenthál Benő és Deutsch Ida utolsó ismert gyermeke, Dezső, 1928-ban született, de még ugyanabban az évben meghalt. III. 1. 4. József és Ida negyedik, általunk ismert gyermeke Gizella (szül. Bércei, 1887) volt, akinek azonban további sorsáról nincs adatunk. III. 1. 5. Az utolsó ismert gyermek, az 1888-ban született Róza, akinek sorsáról szintén nem rendelkezünk információval. III. 2. Hermin 1865-ben látta meg a napvilágot (van adat 1862-es és 1868-as születésére is), és valamikor az 1890-es években kötött házasságot a dunaszerdahelyi (vagy ásványi) születésű Gansl Izraellel. Kettejük házasságából népes és a közösség életében jelentős szerepet játszó família származott, melyet a Gansl név alatt mutatunk be (lásd a Gansl családnál!). III. 3. Lina 1862-ben született, vélhetően Bérceién. Az 1880-as vagy '90-es években kötött házasságot Hirschfeld Mórral. Férje származásáról nincs adatunk. Lina 1905-ben, 42 éves korában elhunyt, ekkor kiskorú gyermekei voltak az örökösei. Hátrahagyott értékeit 5461 koronára becsülték, melyet 2058 korona költség és kölcsön terhelt. A telekjegyzőkönyv III. 3.1. Hirschfeld Katalin, III. 3.2. Sarolta, III. 3. 3. Lipót, III. 3.4. Margit és III. 3. 5. Ilona nevét sorolja fel. Közülük mindössze az 1903-ban született Ilona bejegyzését találtuk meg a berceli anyakönyvben, ami arra vall, hogy testvérei 1895 előtt születtek, vagy a megelőző években a család más településen élt. Az anya halála után a család Vácra költözött. Ilona valamilyen módon Szepesbélára került, ahol 1917. július 11-én meghalt. A családtagok közül ekkor apja Vácon élt, akárcsak Sarolta, aki akkor már Mandal Nátán felesége. Velük élt még a kiskorú Margit. Lipót a fronton harcolt. Az 1900-ban született Margit unokatestvéréhez, Gansl Izrael és Blumenthál Hermin fiához, az 1896-ban született Simonhoz ment feleségül (vö. Gansl I. 5.). Házasságukat bizonyára Vácon kötötték meg. Nem ismerjük rokonságukat Hirschfeld Alizzal, aki szintén Bérceién kötött házasságot az 1906-os születésű Schweitzer Lipóttal (lásd ott!). 438