Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Rokonsági stratégiák

Blumenthál Benő rokonai: Blumenthál Simon további rokonai: Felesége Boldogasszonyon született, a mai Burgenland területén. A pontos okot nem tudjuk, de Deutsch Ida berceli megjelenésével párhuzamosan testvére, Adolf is ide költözött, valamelyik nagyobbik birtokon lehetett intéző, vagy önállóan gazdálkodott. Deutsch Adolfnak 1944-ben három kisfia élt a faluban. Felesége, Liebermann Malvin további rokoni kapcsolathoz vezet el. Feltételezzük ugyanis, hogy testvére volt dr. Liebermann Mórnak, aki 1927-ben vásárolt házat a községben, és itt orvosként működött. Deutsch Ida szülőhelye, Boldogasszony azért is említést érdemel, mert itt látta meg a napvilágot a hitközség egyik elöljárójának, Schweitzer Sámuelnek a nászasszonya, Tauber Sára. Ez arra utal, hogy a távoli településen talán több család is ápolt rokoni kapcsolatokat a Blumenthálokkal. Schweitzer Sámuel két fiának, Mórnak és Lipótnak is Hirschfeld lány volt a felesége, így talán nem véletlen, hogy Blumenthál Benő nagynénje, Lina - még a 19. század legvégén - Hirschfeld Mórhoz ment feleségül (akinek származását viszont nem ismerjük). Az 1944-es állapotokat tekintve azonban ennél is f ontosabb, hogy Benő másik nagynénjének, Herminnek a férje Gansl Izrael volt. A házasságot feltételezésünk szerint - az 1890-es években kötötték. A család felvásárolta Benő apjának és Linának az örökségét, így hamarosan komoly földbirtokra tett szert. A 20. században Izrael és Hermin leszármazottai a legkiterjedtebb famíliát alkották a községben: ez gyermekeik, unokáik és azok házasfeleit tekintve 1944-ben összesen 36 főt jelentett (ha leszámítjuk a csak ideiglenesen itt tartózkodó Kiszner és Kohn családokat, még akkor is 28 lélekről van szó). Érdekes módon egy harmadik rokon família tagjai, a Ganslok váltak az összekötővé Blumenthál Benő és Blumenthál Simon családja között, a következő módon: Simon fia, Soma 1923-ban feleségül vette Gansl Izrael és Blumenthál Hermin hetedik gyermekét, az 1900-ban született Saroltát. A kis családnak 1944-ben öt, kilenc és húsz év közötti gyermeke tartózkodott a községben. Harmadik fia, Márton, Lőwy Miksa lányát, Margitot vette feleségül, ezzel Simonék szoros rokonságba kerültek a galgóci eredetű famíliával. Ugyan a Lőwyk 1944-ben már Balassagyarmaton éltek, a harmincas évekig 12 gyermekes családként vettek részt a berceli közösség életében. Ráadásul Blumenthál Márton és Lőwy Margit házassága nem az első generációban hozta össze a két famíliát, hisz a fiatal házasfelek egyben egymás unokatestvérei is voltak, mivel Márton anyja és Margit apja testvérekként látták meg a napvilágot. A Lőwyk Bérceién a Rosenfeld és a Mühlrád családokkal voltak szoros, illetve utóbbival távolabbi rokonságban. Simon negyedik gyermeke, Henrik szintén fontos házasságot kötött, hiszen nem mást, mint az 1899-es születésű Schweitzer Jozefint vette nőül. A Schweitzerek pedig szintén alapcsaládnak számítottak a faluban, hiszen a 19. század közepétől itt éltek. A Hirshfeldekkel ápolt rokonságukat már említettük Blumenthál Benő rokonai között. 1944ben az akkor már halott Schweitzer Lipótnak öszszesen 21 leszármazottja élt a községben, beleértve azok házastársait is. Blumenthál Simon ötödik gyermeke, Franciska, Gansl Izrael és Blumenthál Hermin hatodszülött fiával, Áronnal kötött házasságot, még szorosabbá téve a két família összetartozását. A Gansl családra visszatérve: 1944-ben a családban élt - Gansl Dávid feleségeként - Schutzengel Aranka, akinek édesanyját Blumenthál Matildnak hívták. A Kiszner család Felsőpetényben élt és valószínűleg Blumenthál Simon húga, Kiszner Márkné Blumenthál Gizella révén tartott rokonságot berceli családokkal. Ismereteink szerint Blumenthál Falk elsőszülött fiának, Dávidnak a felesége is Kiszner lány volt. Bár az adatok szerint Jászfelsőszentgyörgyön született, mégis feltételezhető, hogy a Bércei környékén már a 19. század eleje óta élő Kisznerek régebbi szétágazásáról, és nem egyszerű névrokonságáról van szó. 425