Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - Gettóélet – gettóemlékezet

linger Jakab losonci lakos nem zsidó háztartási alkalmazott tartása iránt benyújtott kérelmének iktatását igazolja.

82 Szerencsés módon - a történelmi Nógrád megyére vonatkozóan tudomásunk szerint egyedüliként - fennmaradtak Losonc levéltárában a gettósítás menetét rögzítő költözési jegyzékek, napi jelentések és összesítő kimutatások.

83 E legutóbbin a keresztény érintett neve, lakcíme, az általa elfoglalandó zsidó lakás címe, a tulajdonosának neve, a költözés dátuma (hónap, nap, esetleg napszak, ritkábban óra pontossággal), ezen kívül arra utaló megjegyzések szerepelnek táblázatos formában, hogy a keresztény család igénybe vette-e az őt megillető fuvart, avagy nem, esetleg saját fogatával oldotta meg a feladatot. Megint csak a szerencsének köszönhető, hogy Hidasi (Heksch) József papírra vetett emlékeinek jóvoltából a sivár táblázatnak legalább egy sorát élettel tölthetjük meg: A két példányban is megőrzött összesített jegyzék 157. bejegyzése tanúskodik arról, hogy a keresztény Fék János Telep utca 15. számú lakásából

84 Heksch Pál Horthy Miklós (szebb napokban Búza) téri házába költözött át, saját költségére. Hidasi emlékei szerint „F úr" járt ugyan jobban, mégsem örült a cserének, s még sajnálkozott is. Közben a „fogságba vetett", egykor jómódú Heksch családon úrrá lett a szorongás. (•21.) Az iratgyűjtemény és a jegyzékek másik említett típusa naponként (egy alkalommal délelőtti-délutáni bontásban) készült, s csak a keresztények nevét tartalmazza régi és új lakásuk címe mellett. Biztosan meg nem állapítható okokból ezeken a listákon kevesebben szerepelnek, mint a végső összegzésben, a két jegyzéket összevetve azonban - legalábbis tendenciaként világosan látható, érzékelhető a mozgások üteme, íve. Az első és az utolsó két napon történt a legkevesebb lakáscsere: 17-én 14-15,27-én pedig csupán nyolc cserét rögzítettek. Igaz, ekkor „a fogatok a már előző napokon átköltöztetett keresztény lakosok részére tűzifát, szenet és más visszamaradt lakberendezéseket fuvaroztak" - olvashatjuk a dokumentumon. A közbülső időszakban, 19-e és 25e között azonban átlagosan nem kevesebb, mint 44 lakáscsere történt, azaz naponta 88 (!) keresztény és zsidó lakásból voltak kénytelenek elköltözni a családok. Kivételt csak május 21-e képez, amikorról - vasárnap lévén - mindössze Öt bejegyzést találhatunk az összesítésen. A losonci gyűjtemény megőrzött még hat, az érintett keresztény lakosoknak szóló idézőívet is. Losonc város polgármestere utcánként összerendeztette neveiket, majd küldetett értük, s azonnali hatállyal megjelenésre szólította fel őket „a lakásváltoztatással kapcsolatos megbeszélés céljából... a városháza nagytanácstermében". A polgármester hivatalának (s úgyszintén a Hatos Bizottságnak) minden idejét lekötötték a gettósítással kapcsolatos teendők, a rájuk szakadó feladatok miatt voltak kénytelenek elhalasztani más ügyeik rendezését - esetenként türelemre inteni akár még a vármegye alispánját is: „Hivatkozással fenti számú sürgetésére tisztelettel jelentem, hogy a Schein Fülöp-féle alapítványi ügy közgyűlési határozatot igényel, és tekintettel arra, hogy a közgyűlés összehívása a ghettóügy lebonyolítása után megtörténik, úgy a fenti tárgyú alapítványi ügyet csak azután lesz módomban felterjeszteni. Losonc, 1944. május hó 24. - Koltai polgármester."

85 Gettóélet - gettóemlékezet Miután a gettósítás munkálatai befejeződtek, vagy legalábbis előrehaladtak, a rendőri hatóság vezetőjének nevével fémjelzett rendeleteket, az elkülönített zsidók életét a szó átvitt értelmében is korlátok közé terelő szabályzatokat függesztettek ki a gettók bejáratainál. Salgótarjánban még zajlottak a költözködések, amikor Jánossy Ödön aláírásával elkészült a nagyméretű, 30x50 cm-es plakát (t-22.),

86 amelyet néhány napon belül aztán módosított a rendőrtanácsos: szigorította, pontosabban teljesen megszüntette a szabad mozgás addig is korlátozott lehetőségeit. (•23.) A hatóságok közegein kí82 Alispáni iktatószáma: 9887. 83 Másolatban: NML XV. 24. 30. Salgótarjánból és Szécsényból csak összegző kimutatásokat ismerünk. NML V. 183. a) 8392/1944; VI. 103.1187/1944. 84 Hidasi József visszaemlékezéseiben Rét utca szerepel. Hidasi 11. p. 85 NML IV. 454. 3283/1944. 86 A május 11-ei salgótarjáni gettórendeletet két nap múlva a helyi sajtóban is közzétették. A Munka, 1944. május 13., 2. p. 41