Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - A Nógrád megyei zsidóság veszteségei

1940. [sic!] évi faj védelmi törvény rendelkezései szerint" készítették el. Ellentmondásokkal másutt is találkoztunk. 1944. május elején a szécsényi főszolgabíró ter­vet készített a helyi gettó Losoncra telepítéséről. (•6-7.) A menetrend szerint az első 5 lófogat 45 személyt szállított volna. Az indulás május 7-én 10 órára volt kitűzve. Május 9-én újabb transzport in­dítását tervezték. Etes községből 4 család (14 sze­mély), a karancssági körjegyzőség területéről szin­tén 4 család, de 17 személy, míg a sóshartyáni kör­jegyzőség községeiből 2 család, összesen 6 személy elszállítását szervezték meg. Szécsény nagyközségből, az endrefalvai, nógrád­megyeri, rimóci, nagylóci és ludányi körjegyzősé­gekből 118 család, összesen 327 személy elszállítá­sával számoltak, melyhez 14 db 150 mázsás vasúti kocsit kívántak igénybe venni. Még az előző napra ütemezték a bussai körjegy­zőség területéről 13 család, 36 személy indítását, Rárósmulyadról tengelyen, legfeljebb 13 lófogatú kocsival. Ismereteink szerint a felsorolt települések közül Szécsényben működött anya-, míg Ságújfalun fi­ókhitközség. Áprilisban mindkettő megküldte je­lentését a Zsidók Központi Tanácsának. Ebben a szécsényi elöljáróság 382 lelket és 103 adózót, a ság­újfalusi pedig 61 lelket és 15 adózót jelentett le. Összesen tehát 443 személyt. Ezt állíthatjuk párba a szécsényi főszolgabíró összesen 141 családdal és 400 fővel számoló szállítási tervének adataival, il­letőleg a megye vezetői által összeállított gettósí­tási terv 445 fős, valamint az 1941. évi népszámlá­lás által közölt 437 fős lélekszámmal. Látjuk, hogy a tényleges szállítási létszám és az előzetesen nyil­vántartott népesség között több mint 40 fős diffe­rencia van. A különbség magyarázható a két adat keletkezése között behívott munkaszolgálatosok számával, de utalhat arra is, hogy a ténylegesen je­len lévő (gettósított) népesség valamivel kisebb volt a különböző hivatalos vagy egyházi jelentések ál­tal jelzettnél. Az adatok ellentmondásai és a források hiányos volta miatt mindössze hipotézisként vethetjük fel azt, hogy a megyében 1944 áprilisában ténylegesen jelen lévő zsidók száma kisebb lehetett, mint azt a gettósítási terv tartalmazta. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy az 1944 tavaszán a megyei vezetők által megállapított zsidó népesség csupán 279 fővel volt kevesebb az 1941. népszámlálásban jelzettnél. Pe­dig ekkorra már - mint említettük - a szabályozás kiterjesztette a zsidónak számítandó személyek kö­rét, s ebben az időben bizonyosan jóval többen tar­tózkodtak a fronton és a hátországban munkaszol­gálatosként, internáltként, bujdosóként, mint nem egészen 300 fő. A Nógrád megyei zsidóság veszteségei Az 1944 áprilisában összeállított gettósítási terv­ben 7069 nógrádi zsidó lakos kényszerlakhelyre költöztetésével számoltak a megye vezetői. Az elő­ző fejezetben leírtak kétségessé teszik, hogy ez a ténylegesen gettóba zárt (jelen lévő) népességet je­lenti-e, vagy az illetőségük szerinti nógrádi zsidó­ságot. Hajlunk arra, hogy az utóbbi feltételezés áll közelebb a valósághoz. Mindez azonban nem befolyásolja az áldozatok számával kapcsolatos vizsgálódásunkat, hiszen a jelzett 7069 fős, illetőség szerint vett megyei zsidó­ság a valóságot megközelítő nagyságúnak tűnik. Az, hogy 1944 áprilisában egy részük a lakóhelyé­től távol volt - kérdésfeltevésünk szempontjából ­lényegtelen, hiszen a megyei áldozatok közé azo­kat vettük fel, akik illetőségük szerint számíthat­tak nógrádinak. Az általunk összeállított áldozati listán szereplő 5095 személy a gettósítási tervben szereplő népes­ség 72%-át teszi ki. Névsorunk azonban minden bizonnyal hiányos. A következő oldalon közölt táblázatunk 1. sorá­ban foglaltuk össze Nógrád vármegye 1941-es né­pességének százalékos megoszlását az életkori cso­portok szerint, az országos összeírás alapján. A 2. sorban az elvi megoszlás figyelembe veszi azt a tényt, hogy 1941-ben a falusi és városi népesség kor­fája - főként a fiatal korosztályokat tekintve - erő­sen eltért egymástól. Továbbá számol azzal is, hogy Nógrád megyében a zsidóság kétharmad része vá­rosban élt. Az ismert áldozatok névsora összesen 5095 sze­mély adatait tartalmazza. Ebből 3643 fő életko­rát ismerjük (3. sor). Ezt a népességet a nemek sze­rinti tagolásban is vizsgáltuk (4-5. sor). Az adatok egymást erősítve teszik egyértelmű­vé, hogy adatbázisunkban a gyermekek aránya a teljes 1941-es megyei népességhez és a zsidó­323

Next

/
Oldalképek
Tartalom