Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - A Nógrád megyei zsidóság veszteségei

1940. [sic!] évi faj védelmi törvény rendelkezései szerint" készítették el. Ellentmondásokkal másutt is találkoztunk. 1944. május elején a szécsényi főszolgabíró tervet készített a helyi gettó Losoncra telepítéséről. (•6-7.) A menetrend szerint az első 5 lófogat 45 személyt szállított volna. Az indulás május 7-én 10 órára volt kitűzve. Május 9-én újabb transzport indítását tervezték. Etes községből 4 család (14 személy), a karancssági körjegyzőség területéről szintén 4 család, de 17 személy, míg a sóshartyáni körjegyzőség községeiből 2 család, összesen 6 személy elszállítását szervezték meg. Szécsény nagyközségből, az endrefalvai, nógrádmegyeri, rimóci, nagylóci és ludányi körjegyzőségekből 118 család, összesen 327 személy elszállításával számoltak, melyhez 14 db 150 mázsás vasúti kocsit kívántak igénybe venni. Még az előző napra ütemezték a bussai körjegyzőség területéről 13 család, 36 személy indítását, Rárósmulyadról tengelyen, legfeljebb 13 lófogatú kocsival. Ismereteink szerint a felsorolt települések közül Szécsényben működött anya-, míg Ságújfalun fiókhitközség. Áprilisban mindkettő megküldte jelentését a Zsidók Központi Tanácsának. Ebben a szécsényi elöljáróság 382 lelket és 103 adózót, a ságújfalusi pedig 61 lelket és 15 adózót jelentett le. Összesen tehát 443 személyt. Ezt állíthatjuk párba a szécsényi főszolgabíró összesen 141 családdal és 400 fővel számoló szállítási tervének adataival, illetőleg a megye vezetői által összeállított gettósítási terv 445 fős, valamint az 1941. évi népszámlálás által közölt 437 fős lélekszámmal. Látjuk, hogy a tényleges szállítási létszám és az előzetesen nyilvántartott népesség között több mint 40 fős differencia van. A különbség magyarázható a két adat keletkezése között behívott munkaszolgálatosok számával, de utalhat arra is, hogy a ténylegesen jelen lévő (gettósított) népesség valamivel kisebb volt a különböző hivatalos vagy egyházi jelentések által jelzettnél. Az adatok ellentmondásai és a források hiányos volta miatt mindössze hipotézisként vethetjük fel azt, hogy a megyében 1944 áprilisában ténylegesen jelen lévő zsidók száma kisebb lehetett, mint azt a gettósítási terv tartalmazta. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy az 1944 tavaszán a megyei vezetők által megállapított zsidó népesség csupán 279 fővel volt kevesebb az 1941. népszámlálásban jelzettnél. Pedig ekkorra már - mint említettük - a szabályozás kiterjesztette a zsidónak számítandó személyek körét, s ebben az időben bizonyosan jóval többen tartózkodtak a fronton és a hátországban munkaszolgálatosként, internáltként, bujdosóként, mint nem egészen 300 fő. A Nógrád megyei zsidóság veszteségei Az 1944 áprilisában összeállított gettósítási tervben 7069 nógrádi zsidó lakos kényszerlakhelyre költöztetésével számoltak a megye vezetői. Az előző fejezetben leírtak kétségessé teszik, hogy ez a ténylegesen gettóba zárt (jelen lévő) népességet jelenti-e, vagy az illetőségük szerinti nógrádi zsidóságot. Hajlunk arra, hogy az utóbbi feltételezés áll közelebb a valósághoz. Mindez azonban nem befolyásolja az áldozatok számával kapcsolatos vizsgálódásunkat, hiszen a jelzett 7069 fős, illetőség szerint vett megyei zsidóság a valóságot megközelítő nagyságúnak tűnik. Az, hogy 1944 áprilisában egy részük a lakóhelyétől távol volt - kérdésfeltevésünk szempontjából lényegtelen, hiszen a megyei áldozatok közé azokat vettük fel, akik illetőségük szerint számíthattak nógrádinak. Az általunk összeállított áldozati listán szereplő 5095 személy a gettósítási tervben szereplő népesség 72%-át teszi ki. Névsorunk azonban minden bizonnyal hiányos. A következő oldalon közölt táblázatunk 1. sorában foglaltuk össze Nógrád vármegye 1941-es népességének százalékos megoszlását az életkori csoportok szerint, az országos összeírás alapján. A 2. sorban az elvi megoszlás figyelembe veszi azt a tényt, hogy 1941-ben a falusi és városi népesség korfája - főként a fiatal korosztályokat tekintve - erősen eltért egymástól. Továbbá számol azzal is, hogy Nógrád megyében a zsidóság kétharmad része városban élt. Az ismert áldozatok névsora összesen 5095 személy adatait tartalmazza. Ebből 3643 fő életkorát ismerjük (3. sor). Ezt a népességet a nemek szerinti tagolásban is vizsgáltuk (4-5. sor). Az adatok egymást erősítve teszik egyértelművé, hogy adatbázisunkban a gyermekek aránya a teljes 1941-es megyei népességhez és a zsidó323