Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Lágerélet –Auschwitzba deportáltak és kisegítő munkaszolgálatosok visszaemlékezései

Lágerélet Auschwitzba deportáltak és kisegítő munkaszolgálatosok visszaemlékezései Tartalmas, különleges forrásokat teszünk közzé a következő összeállításban. Az otthontól távol átélt borzalmakról ezúttal maguk a koncentrációs táborokat megjárt, majd munkára kényszerített deportáltak, valamint a kisegítő munkaszolgálatra elhurcolt nógrádiak beszélnek.

1 Az olvasóbarát szerkesztésen átesett, ám mindenféle kommentár nélkül következő, önálló történetek gerincét, törzsét az úgynevezett DEGOBjegyzőkönyvek idevágó részei adják. A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) - illetve a fő funkcióit 1945 őszétől tulajdonképpen átvevő Szochnut - erejéhez mérten minél teljesebb nyilvántartást próbált vezetni a hazatérőkről. A budapesti székhelyű szervezet információkat adott a családtagjaikat, ismerőseiket keresők számára, így segítve a darabokra szakadt kapcsolatláncok helyreállítását,

2 emellett segélyezte a túlélőket, s ami most a legfontosabb: a történeti dokumentációt is feladatának tartotta. Bizonyítékokat igyekezett gyűjteni a háborús bűnösök ellen, hogy küszöbön álló vagy éppen zajló bírói felelősségre vonásuk során méltó büntetést róhassanak rájuk, távolabbra mutató célja pedig a zsidóüldözések részleteinek feltárása, a történeti megismerés volt.

3 A hazatérőkkel nyomban kérdőíves interjúkat vettek fel, melyek jegyzőkönyveit a Magyar Zsidó Levéltár őrzi. Ezen gyűjteményből adjuk közre azt a tucatnyit, amelyek a korabeli Nógrád vármegye területéről elhurcoltakkal készültek - elsőként az Auschwitzba érkezőkét, aztán a munkaszolgálatosokét -, eredeti lakhelyük szerinti ábécérendben. Az interjúk egységes szempontrendszer alapján folytak, adott kérdések meghatározott rendjét követték. A kérdőívek több száz tételt tartalmaztak, ám csak a deportáltakra szabottakat:

4 elvileg egy sor kérdés hangzott el a zsidóság adott településen tapasztalható helyzetéről, a gettósításról és gettóéletről, a deportálásról, a lágeréletről, a munkatáborokról, az evakuálásról, a felszabadulásról, hazaútról, valamint a jövőre vonatkozó tervekről.

5 A jegyzőkönyvek többsége mégis mindössze pár oldalas. Ez részben annak a számlájára írható, hogy a megkérdezett munkaszolgálatosok történetei eleve nem voltak beilleszthetők az adott kérdések szabta keretekbe,

6 ám sok múlott emellett a túlélők nyilvánvalóan rossz ideg- és lelkiállapotán, a kérdezők személyiségén, leleményességén és magán az interjúhelyzeten, a kibeszélést befolyásoló bármely külső körülményen is. A Budapesten felvett nógrádi jegyzőkönyvek között a legkorábbiak július első napjaiból valók, s az interjúalanyok között egyaránt voltak munkaszolgálatosok és deportáltak. Július l-jén László György muszossal, július 2-án a deportált Philipp Ilonával, július 5-én Gescheid Éva deportálttal és a munkatáboros Altmann Sándorral készült jegyzőkönyv. A többiek aztán egy kivétellel (július 15.: Steinberger Zoltán - musz) augusztusban tértek haza, mindnyájan munkaszolgálatból. Augusztus 12-én Ernst Tibor, 22-én négy berceli férfi, végül a következő napon Gescheit Károly vállalta, hogy jegyzőkönyvbe mondja fájdalmas emlékeit. Az általunk megismert tizenkét nógrádi jegyzőkönyv harmada készült balassagyarmatiakkal, öszszesen tizenegy deportálttal (az egyetlen férfi, Czilczer György is az Auschwitzba tartó halálvonaton utazott). A négy jegyzőkönyv mindegyikét ugyan1 Auschwitz túlélői, zömmel nők, fiatalasszonyok mellett most tehát a családjuktól sokszor évekkel korábban elszakított férfiak is megszólalnak. 2 Horváth Rita: A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története. MAKOR Füzetek, 1. szám, 1997. 26. p. 3 Horváth 19., 22. p. 4 A jegyzőkönyvek forrásértékének megítélésével kapcsolatban kialakult véleménykülönbségekről Id. Horváth 53-56. p. (A jegyzőkönyvek utolsó szakaszának, a jövőbeli terveket érintő válaszoknak történeti hitelességét kérdőjelezte meg, s tartotta azokat manipulatívnak Murányi Gábor, Horváth Rita azonban kritikáinak megalapozatlanságára hívja fel a figyelmet.) 5 Az egyes kérdéscsoportokat bővebben ld. Horváth 47. p. 6 Horváth 46-47. p. 255