Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - 91. A nemzetiszocialista párt megyei vezetőjének „Honfoglalásra” című vezércikke Salgótarján hetilapjában. Salgótarján, 1944. május 6.

pápáé is, aki ma már a fasizmus nyílt szövetségese. Miért nem bombázzátok Rómát!? Miért nem bombázzátok ki a Vatikánból a pápát, a mi ellenségünket?" Wells szavai nem meglepőek. Ha az ember visszatekint a múltba, egészen VIII. Henrik angol király idejéig, látni kell, hogy az anglikánok azóta is konkurens „lelki üzlet"-nek tekintik a katolikusságot. John Blamhall író szavai szerint: „mi, anglikánok, ugyanazok vagyunk, mint voltunk, de szükségesnek tartjuk, hogy az Angyalvártól minél távolabb tartsuk magunkat". Inkább Jehovát, mint Krisztust! Sokan nem tudják megérteni, honnan az angolszászok szimpátiája, sőt valóságos testvéri együttérzése a zsidósággal kapcsolatban. Megmagyarázza ezt nekünk az 1554-1604-ben élt John Lyly: „Kijöttünk abból a zöldségeskertből, amelyben a pápa a kertész. Most új kertet keresünk. Izrael Istene sokkal szelídebb, és Jehova sokkal engedékenyebb. Népe ügyes és simulékony. És mindezt csodálattal és emberi megadással látom." Ilyen és hasonló nyilatkozat azóta töméntelen számban hangzott el, és hozzászoktatta a népet ahhoz, hogy mindenekelőtt meggyülölje mindazt, ami a Vatikánnal kapcsolatos, és megkeresse a liberális, tehát szabadelvű, hajlítható, mindenbe belevihető zsidót. így lettek az anglikán püspökök zsidóbarát elemek, s ezen keresztül azért imádkoznak a szovjet győzelméért. Jehova törvényei valóban nem annyira szigorúak, mint Krisztus erkölcstana - ez magyarázza, hogy a bűnözés világában mindig is vezettek a nem keresztény elemek, s innen van, hogy a szabadosság istenítői, az angolszászok, szemrebbenés nélkül pusztítják a nekünk annyira szent és pótolhatatlan, ősi templomainkat. (...) A Munka, 1944. május 6., 3. p. 91. A nemzetiszocialista párt megyei vezetőjének „Honfoglalásra" című vezércikke Salgótarján hetilapjában Salgótarján, 1944. május 6. Honfoglalásra! írta: Török Gáspár, a Magyar Nemzetiszocialista Párt megyei vezetője. Mi volt magyar ebben az országban? Magyar volt az ország neve, de nem volt magyar és keresztény benne a vezetés. Magyarok voltak a gyárak és bányák munkásai, de nem magyar és keresztény a tulajdonos. Magyar fiúk mellkasából fonódott a világháborúban és ma is a frontok ezer kilométeres ércsövénye, de nem magyar és keresztény a sárgacsillagos, akik a biztos, meleg otthonban ültek, és élvezték az élet minden gyönyörét és kényelmét. Ugye nem jogtalanul jajdult fel a magyar faj a rettentő zsidó gazdasági és politikai elnyomás ellen évtizedeken keresztül, de - sajnos - mindig eredménytelenül? És ugye az sem fog a jogrenddel összeütközni, ha egyszer már végre a zsidó-kommunista destrukció ellen a kormányzattal karöltve a cselekvés terére léptünk, és a zsidókérdést maradéktalanul, gyökerében megoldjuk? És hol volt a magyar? Minden kis hivatalban, nehéz fizikai munkánál, ahol becsülettel kell éhen halni! És ezt pedig alig szabad volt elmondani a „magyar jogrenddel" szemben. Bármilyen rövid ideje élt is itt a keleti fajtájú zsidó, annak többszörösen biztosítva volt az ipar és kereskedelem és bankvilág minden kereseti lehetősége és 244