Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - 38. Az alispán a gettóba zárt zsidóság mezőgazdaságban való foglalkoztatásáról tájékoztatja a három megyei város polgármesterét, illetve a salgótarjáni és a szécsényi főszolgabírót. Balassagyarmat, 1944. május 23.

szem, hogy inkább a családfőket verték, róluk tételezték fel leginkább, hogy tudják a családi vagyon rejtekhelyét. De vertek ezek mindenkit, jómódú volt vagy sem. Az emberek talpát ütötték, volt, aki szinte kézen ment haza abból a kamrából. Ezek a csendőrök őriztek bennünket, csak álló posztok voltak. Hídváry István interjújának részlete. L. Z.-né: Mikor este, munka után betereltek bennünket [a gettóba], akkor sorban meg­vertek minket, főleg a talpunkat ütötték. Az egyik háznak kiürítették a kamráját, oda betettek egy padot, és azon hasra kellett feküdni, lábunkat fölemelni, hogy verhes­sék a talpunkat... Volt a gettóban egy ceredi kisfiú, olyan 12-13 éves. Azt küldték mindig azért, akit úgy sorban verni akartak. Ha megláttuk a gyereket, már végünk volt. Akkor menni kellett abba a bizonyos kamrába. Sok volt a verés. Egy Karácso­nyi nevű detektív irányította a csendőröket. Nem emlékszem ennek az embernek az arcára, nem nagyon mertünk mi ránézni senkire. Egy hónapig voltunk a terenyei gettóban, aztán felhoztak bennünket a salgótarjáni gyűjtőbe, a bányaistállóba. De előtte még betereltek bennünket a terenyei iskolába egy éjszakára, hogy a csendőrök átkutathassanak bennünket. Pénzt, ékszereket, aranyat vettek el, mivel nekünk már úgysem lesz rá szükségünk. Hídváry István interjújának részlete. Gyenge Margit szülésznő: A helybeli csendőrőrs parancsnoka felolvasott egy rende­letet, miszerint nekünk meg kell jelennünk a gettóban, és az ottan lévőket meg kell motoznunk, és az értéktárgyaikat elvenni, és átadni az ott lévő bizottságnak. A get­tóban lévők minden felszólítás nélkül a náluk lévő értéktárgyaikat név szerinti szó­lításra a... bizottság elé lépve lerakták az íróasztalra. Az én jelenlétemben, illetve a megmotozásom eredménye negatív volt, mert a megmotozott személyeknél én már semmit sem találtam. Tudomásom van arról, hogy dr. Farkas Lajosné az ujján lévő arany karikagyűrűt nem tudta levenni, mert az ujjai be voltak dagadva, úgyannyi­ra, hogy szappan, glicerin bekenése után sem tudta levenni, dacára, hogy én is segéd­keztem, és akkor ő felajánlotta, hogy le fogja az ujjáról részeltetni a gyűrűt, nehogy kellemetlensége legyen belőle... NML XVII. 403. 41/1946. Poldermann Béla igazolása, 1. p. 38. Az alispán a gettóba zárt zsidóság mezőgazdaságban való foglalkoztatásáról tájékoztatja a három megyei város polgármesterét, illetve a salgótarjáni és szécsényi főszolgabírót Balassagyarmat, 1944. május 23. A magyar királyi 672. számú Honvéd Munkavezető Törzsparancsnoksággal olyan hivatalos megállapodást kötöttem, hogy a mezőgazdasági munkáshiányra való te­kintettel a vármegye területén Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Losoncon, Kiste­renyén és Szécsényben alkotott gettókból mezőgazdasági munkára alkalmas zsidó­kat engedünk ki a következő feltételek mellett: A megnevezett munkavezető törzs katonai megbízottat küld ki a gettó helyére, aki 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom