Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - „A magyar szellemi élet védelmében”
les körben a vármegye zsidóságát. 202 Két héttel azt követően, hogy a Központi Zsidó Tanács felszólította a vidéki hitközségeket saját zsidó tanácsaik megalakítására, Jaross Andor belügyminiszter a minisztertanács elé terjesztette elképzeléseit egy országos zsidó önkormányzati szervről. 203 Az 1520/1944. számú miniszterelnöki rendelet április 22-én aztán minden sárga csillagost a Magyarországi Zsidók Szövetségébe (MZSSZ) terelt. A Losonci Hírlap így tájékoztatta olvasóközönségét a változásokról április 30-ai számában: „Megszűnik a zsidók valamennyi egyesületi tagsága. Az április 22-én megjelent miniszterelnöki rendelet, amelyik a zsidók önkormányzati szervének, a magyarországi zsidók szövetségének felállításáról intézkedik, az első szakaszának 3. bekezdésében szó szerint a következőket mondja: A magyarországi zsidók szövetségének kötelékébe tartozó zsidók - a vallásfelekezetek szerveit kivéve - más egyesületnek vagy szervezetnek tagjai nem lehetnek. Ez az intézkedés a fentiek értelmében vonatkozik valamennyi politikai, gazdasági, társadalmi, valamint egyéb sportegyesületekre, mindenféle szövetségre, egyletre, klubra és társaságra." 204 Egyúttal arról is határoztak, hogy a zsidó jellegű egyesületeket és szervezeteket a Belügyminisztérium haladéktalanul beszünteti, vagyonukat a MZSSZ veszi kezelésbe (felette azonban megint csak a Belügyminisztérium gyakorol felügyeletet). 205 Három nappal Sztójay idézett intézkedése után Király Gyula csendőr ezredes neve alatt jelent meg az az újabb rendelet, amely tizenöt napon belül felterjesztendő kimutatást készíttetett a „zsidónak tekintendő egyesületekről" , 206 A zsidó egyesületek likvidálásának tulajdonképpeni előkészületei május legelején kezdődhettek meg, éppen a gettósítás előmunkálataival egy időben. Nem csoda hát, ha ügyük jócskán elhúzódott. (A Belügyminisztérium harminchét rendeletével végül országszerte nem kevesebb, mint 224 zsidó egyesületet ítélt feloszlatásra.) 207 Nógrádban a vármegye alispánja május l-jén érkeztette a BM említett rendeletét, Benke Béla főjegyző pedig még aznap felszólította a főszolgabírákat és polgármestereket a kért kimutatások elkészítésére. (•97.) A hitközségek engedelmeskedtek a parancsnak, 208 Jaross Andor belügyminiszter mégis csak pár nappal a deportálások után, június 16-án határozott öt balassagyarmati, ugyancsak öt salgótarjáni, három losonci 209 és egy szécsényi, összesen tehát tizennégy nógrádi egyesület feloszlatásáról. (•98.) Az áprilisi miniszterelnöki rendelet előírásainak megfelelően a következő lépés az lett volna, hogy az egyesületek vagyonát az MZSSZ kezelésébe helyezik. A megyeszékhelyen történteket források híján nem sikerült dokumentálnunk, és a szécsényi Chevra Kadisa vagyonának sorsáról is csak egy apró adattal bírunk: ügyében szeptember 6-án iktatta Neográdi Horváth alispán hivatala a Magyar Zsidók Szövetségének ismeretlen tartalmú iratát. 210 Losonc polgármestere július derekán kérte fel a város rendőrkapitányát, hogy vegye számba a kérdéses vagyonok nagyságát, minőségét. A feladat komoly fejtörést okozott a kijelölt detektívcsoportnak, amely a helybéli telekkönyvi hatóságnál, azaz a járásbíróságnál folytatott nyomozása során mindössze azt állapíthatta meg bizonyosan, hogy a nőegylet saját ingatlannal rendelkezett. Ingósága202 Az egyetlen konkrét dokumentum, amelyben a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége Keren Kayemeth Leisrael Kolonizációs Szakosztálya 1938-ban 400 pengőről szóló befizetési lapot postázott a salgótarjáni hitközségnek a két év óta elmaradt támogatás sürgős megküldése végett, a hitközség anyakönyvébe csúsztatva maradt ránk. Néhány irat mellett ez menekült meg a hitközségi irattárból, valószínűleg akkor, amikor az egyházi anyakönyvek az alispáni hivatalba kerültek át. 203 Gettómagyarország 30. p. 204 Losonci Hírlap, 1944. április 30., 1. p. 205 Az 1520/1944. ME sz. rendeletet ismerteti: Vértes 337. p. Az ortodox, neológ és status quo ante izraelita hitközségek is belügyminisztériumi jóváhagyáshoz kötött egyesületként működtek, de ezekre a fentebb ismertetettek voltak érvényesek, a kért kimutatásban így nem szerepeltek. 206 1944. április 25., 174.289/1944. VII. b) BM számú rendelet. Vértes 337. p. 207 Vértes 352. p. 208 Salgótarján: május 8., NML V. 183. a) 11612/1944.; Losonc: május 8., NML XV. 24. 22. 209 A feloszlatott losonci egyesületek mindegyike a neológ hitközséghez tartozott (a városban kisebb lélekszámú ortodox hitközség is működött). 210 Alispáni iktatószám: 15684. 118
