Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - Stratégiai fontosságú értékek
tási, rendőri vagy csendőri szervek sokszor az előtt megkezdték a zsidó tulajdonú készülékek összeszedését, hogy arra bármiféle hivatalos utasításuk lett volna. Losonc megyei város rendőrkapitánya pl. tévesen az 1310/1944. ME számú rendeletre hivatkozva/ 55 már április 7-én arra szólította fel Koltai Ernő polgármestert, hogy azonnal doboltassa ki a zsidók rádió-beszolgáltatási kötelezettségét: „Az 1310/1944 ME számú rendelet végrehajtásának hatályosabbá tétele és biztosítása céljából, és az ellenséges államok rádióközvetítésének hallgatása és az azokból származható következmények által veszélyeztetett közérdek védelme érdekében a 39.820/1921. BM számú rendelet 38. § 4. bekezdésében írt jogkörömben felhívom a város zsidó lakosságát, hogy a tulajdonában, birtokában, illetve használatában lévő összes rádió-vevőkészüléket, akár van arra engedélye, akár nincs, a törvényes következmények terhe mellett 24 órán belül a magyar királyi rendőrség losonci kapitányságánál további intézkedésig történő őrizetbe vétel céljából szolgáltassa be." 156 A Nógrádi járás főszolgabírója április 15-én szólította fel a jegyzőket, hogy a postahivatalok előfizetői nyilvántartásainak segítségével helyezzék letétbe a zsidók rádióvevő-készülékeit, amelyeket az illetékes csendőrőrsök kötelesek őrizni. 157 A rádiók szétosztásának mikéntjéről május 15-én Endre László államtitkár határozott. A Belügyminisztérium 39.089 számú rendeletét 158 május 20-án ismertette a polgármesterekkel és főszolgabírákkal Baross vármegyei főispán (•86.), a készülékek kiigénylési procedúrája pedig napokon belül megkezdődött Nógrádban. 159 Losoncon még javában folyt a gettósítás, amikor Koltai polgármester május 23-án megjelentette, vélhetően kidoboltatta alábbi hirdetményét: „Felhívom az üzletek, vendéglők, korcsma-, borbélyüzemek, mészáros-, hentes-, cukrász- és nagyobb üzemek tulajdonosait, hogy amennyiben használt rádiókészüléket kívánnak beszerezni, úgy 24 órán belül jelentkezzenek a városháza 22. számú helyiségében előjegyzés végett. A rádiót csupán az üzlethelyiségekben lehet felszerelni, és csak a közönség tájékoztatására kell üzemben tartani. Magánlakásban felszereltetni és használni tilos. A rádiógépet tovább eladni nem lehet, hanem ilyen esetben a polgármesteri hivatalban kell felajánlani, másnak való kiosztás végett." A hírközlésben ekkorra már hétköznapivá vált médium utáni „rádióéhség" mértékét az érzékelteti talán a legjobban, hogy másnap aztán olyan igénylők jelentkeztek, mint a Losonci Járásbíróság hivatala és fogháza, Losonc Megyei Város Egészségvédelmi Szolgálata, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ), a Nógrádi Palóc Háziipar Losonci Üzeme, vagy éppen Szekeres Sándor textil nagykereskedő. 160 Természetesen - beadott kérelmük alapján - megbízható magánszemélyek is kaphattak a zsidó rádiókból, de csak miután a főispán, illetve a polgármester kielégítette a közintézmények 155 A március 29-ei rendelet a külföldi rádióállomások hallgatását tiltotta meg, ide értve a zenei műsorszámokat is, kivéve a német adókat. - 1310/1944. ME: A külföldi rádióállomások hallgatásának eltiltásáról (március 29.). Magyarországi Rendeletek Tára, 98. szám, 264-265. p. 156 NML XV. 24. 28., 29. 157 NML V. 322.2.1048/1944. A nógrádi körjegyző mindösszesen két, detektoros, ismeretlen gyártmányú, szám nélküli készüléket helyezett letétbe. Mindkettő Nógrád községben működött, zsidó tulajdonosaik Kohn Sándorné, valamint Grósz Fülöp voltak. (NML V. 322. 2. sz. n. 14. p.) 158 Ismerteti: Vértes 332. p. 159 Pontosabban érkeztek kérelmek már előzőleg is. A salgótarjáni szeretetház főnöknője pl. május 13-án írt Rátky polgármesternek: „Tekintettel arra, hogy tehetetlen és beteg öregeinknek egyedüli szórakoztatója, vasárnaponkint az egyházi énekek közvetítése vigaszukra szolgál, ezért a betegszobákhoz hangszóróval közvetíthető nagy rádiókészülékre volna szükségünk." NML V. 183. a) 13866/1944., 5. p. A Belügyminisztérium ugyancsak május 15-ei, 178.509/1944. számú rendelete éppen azt nehezményezte, hogy a rádiók összeszedése a postahivatalok kizárásával történt, ezért május 22-ig részletes kimutatást kért arról, hogy a rádiók hatósági őrizetben vannak-e, vagy már kiosztották azokat. A rendeletet ismerteti: Vértes 332. p. 160 NML XV. 24. 31. 161 Az augusztus 25-én megjelent, 192.500/1944. VII. a) BM számú rendeletet ismerteti: Vértes 333. p. Nógrád vármegye alispáni hivatalában augusztus 28-án iktatták 15300. szám alatt. 111
